Elfogadta az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) jövő évi költségvetését. Surján László, az EP néppárti frakciójának képviselője szerint Magyarország számára legfontosabb sorok „mondhatni, érintetlenül maradtak", biztosított a mezőgazdasági politika működése.

A tervezett kiadások szintjén 129,1 milliárd eurós büdzsé az uniós országok összesített bruttó össztermékének 0,98 százalékára rúg, az ideihez képest 1,86 százalékos növekedést jelent. Bár az EP eleinte ennél jóval nagyobb kiadásbővülés mellett kardoskodott, a nemzetközi gazdasági válság szorítását és a takarékosság szükségességét figyelembe véve végül beleegyezett a mérsékeltebb emelkedésbe.
Az EU-tagországok kormányait képviselő Tanács szerdán, a pénzügyminiszterek találkozóján hagyta jóvá a költségvetésről szóló jogszabályt, amelyről a két intézmény tárgyalódelegációja már a múlt hónap közepén megállapodásra jutott – emlékeztetett az MTI. A miniszterek úgy fogalmaztak: a kompromisszum megtalálta a helyes arányt a büdzsé mértékének – a tagországok konszolidációs erőfeszítéseit is segítő – korlátozott emelése, valamint a gazdasági növekedés és munkahelyteremtés ösztönzését szolgáló intézkedések finanszírozása között.
A jövő évi büdzsében az ideinél egymilliárd euróval több, közel 44 milliárd euró áll rendelkezésre a kohéziós kiadásokra. Mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokra, valamint piaci intézkedésekre szintén csaknem 44 milliárd eurót szánnak az unióban.
A csütörtöki plenáris EP-vitában a KDNP-s Surján László, korábbi költségvetési EP-jelentéstevő üdvözölte, hogy a megállapodás lehetővé teszi, hogy az EU jövőre is működőképes legyen. Úgy vélte, a Magyarország számára legfontosabb sorok is „mondhatni, érintetlenül maradtak”. Biztosított a mezőgazdasági politika működése, a „konvergencia-soron” pedig majdnem 9 százalékos emelkedés következik be. Az apróbb tételek közül is kiemelte az iskolatej-programra fordítható kiadások összesen 9 millió eurós növekedését.
Mint mondta, „olyan javaslatokat is elfogadtak, melyek nem kérnek többletpénzt, ám kisebbségvédelmi szempontból rendkívül fontosak. Ilyen például az a rendelkezés, amely szerint az uniós Kultúra program kereteiből 2012-ben támogatni kell a veszélyeztetett nyelvek megmaradását segítő intézkedéseket is.” Surján László hozzátette, az EP megítélése szerint többet lehetne tenni annak érdekében, hogy a költségvetés a gazdasági válság leküzdését szolgálja.