A régi és az új tagállamok között gyakori vita a területalapú támogatások szintjében lévő különbségek csökkentése, illetve megszüntetése. „Ha a területalapú támogatásokat a régi tagállamok GDP arányosan szeretnék differenciálni – ami azért ellentmondásos, mert ez a gazdagokat preferálná –, akkor a nemzeti társfinanszírozást igénylő vidékfejlesztési források esetében legyen a GDP-vel fordítottan arányos a társfinanszírozás. Ez érdemben segítené a kevésbé fejlett közép- és kelet-európai mezőgazdaság modernizálását, felzárkózását” – ja az EP-képviselő. Szerinte az az új tagállamok agrárfejlesztéseit kedvezményes juttatásokkal kellene támogatni, ellenkező esetben két-, vagy Románia és Bulgária esetében háromsebességes európai mezőgazdaság alakulhat ki. Ez tovább mélyítené az EU15-ök és a 12 újonnan csatlakozott tagállam közötti különbséget.

A szocialista EP-képviselő a szektorok közötti támogatásbeli különbségek egyértelmű példájaként említette a szántóföldi növénytermesztés „túltámogatását", amely minden országban egyértelműen nyereséges. Másrészt viszont olyan ágazatok küzdenek a fennmaradásért, mint a legeltetéses állattartás. További egyenlőtlenségeket szül, hogy a közvetlen kifizetések szintje független a birtokmérettől. Míg a kisgazdaságok számára a támogatások valóban a jövedelem kiegészítését szolgálják, a létfenntartáshoz szükségesek, addig a nagyüzemi gazdaságok számára – hatékonyabb és korszerűbb technikai termelési feltételeik következtében – egyértelmű profitnövekedést jelentenek – fogalmazott Tabajdi.
Az európai „zöld” mezőgazdaság megvalósítása, és a környezeti közjavak előállítása érdekében új beruházásokra lesz szükség, különösen az új tagállamokban. Nem büntetni kellene, hanem a gazdáknak anyagi ösztönzőket kellene biztosítani, amelyek lehetővé teszik a környezetbarát, talajkímélő művelésre alkalmas munkagépek beszerzését; a termesztett fajták génállományának cseréjét, a környezetvédelmi, és a vízbázis tisztaságát megóvó beruházásokat. Ezekkel a beruházásokkal nemcsak a mezőgazdasági ágazat nyerne. A gazdák a termelés során a társadalom egésze számára hasznos közjavakat is előállítanak, amelyeket megfelelő módon kellene anyagilag támogatni. Elkerülhetetlen ezért, hogy fokozatosan megteremtsük a környezetvédelmi- és szociális közjavak piacát - európai, tagállami és regionális szinten egyaránt, hogy mérhetővé váljon, mennyivel járulnak hozzá a gazdák a környezet megvédéséhez –jelentette ki Tabajdi.