Már csak néhány hete van a kormánynak arra, hogy a magyar agrárérdekek érvényesüléséért lobbizzon, július végén zárul ugyanis az Európai Unióban (EU) a 2014-től életbe lépő új KAP előkészítésének azon része, amelyben a tagországok benyújthatják nemzeti álláspontjukat. A civilek szerint a munkahelyteremtés, klímavédelem, élelmezés- és élelmiszerbiztonság – ezek az EU előtt álló legnagyobb kihívások. Az 56 vidékfejlesztési, gazdálkodói és környezetvédelmi civilszervezet által kidolgozott javaslatcsomag egyszerre ad választ mindezen problémákra.
A helyi piacokra termelő kis- és családi gazdaságok segítése a vidéki munkanélküliség kezelésének eddig kiaknázatlan lehetőségét jelenti – érvelt a közlemény szerint Roszik Péter, a Magyar Biokultúra Egyesület alelnöke. Szerinte a vidéki népesség gazdasági aktivitásának megtartása, ill. növelése a szociális és egészségügyi költségek csökkentése szempontjából is fontos, ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gazdálkodók stabil és méltányos árak révén tisztes megélhetésre tehessenek szert a terményük eladásából. Ez az előfeltétele annak, hogy a gazdálkodás gazdaságilag vonzó legyen, különösen a fiatal nemzedék számára.
Elérhető árú, hosszútávon biztosítható, biztonságos élelmiszer – ez az, amelyet az EU-nak garantálnia kell lakosai számára. A civilek szerint ezért a KAP-nak elsősorban az a feladata, hogy a helyi lakosság élelmiszerellátását biztosítsa környezetbarát módon.
A nagyüzemi gazdálkodással előállított élelmiszerek beltartalma silány és vegyszermaradékokkal terhelt, az intenzív gazdálkodás ráadásul rövid idő alatt terméketlenné teszi a talajt és elszennyezi a vizeket – állítja Sarbu-Simonyi Borbála, a Védegylet agrárprogram-vezetője. A kisléptékű, változatos, lokalizált élelmiszer-rendszerek ezzel szemben egyszerre biztosítják az élelmiszerek biztonságát, és a megfelelő biodiverzitás fennmaradását. Európa üvegházgáz-kibocsátása is radikálisan csökkenthető lenne, ha az Unió a helyben termelt, feldolgozott és értékesített élelmiszerek térnyerését támogatná, hiszen ezáltal sokezer tonnányi szén-dioxidot lehetne megspórolni, amely ma a tömeges mennyiségű, sokszor teljesen felesleges szállítás miatt kerül a légkörbe – tette hozzá a programvezető.