A bérleti díjak és az árak emelkedése, a kormányváltás utáni földtörvény-módosítás, illetve a földvásárlási moratórium meghosszabbítása, valamint a természeti csapások – elsősorban az árvíz és a belvíz – hatottak leginkább a földpiaci folyamatokra – állítja az agromonitor.hu-nak nyilatkozó Nagy Ferenc, a földpiaci adásvételekben piacvezető Tiszacash Zrt. elnök-vezérigazgatója. Cége tapasztalatai szerint a magyarországi földárak 3-4 évente duplázódnak meg, és ez az ütem az elmúlt évben sem tört meg, de ezzel együtt is a hazai átlagárak harmadát-ötödét teszik ki az Európai Unióban (EU) jellemző értékeknek. A piacon eddig meghatározó pénzügyi befektetők körében a legmeggyőzőbb érv a földvásárlás mellett a biztonság és a piaci átlagnál magasabb hozam voltak, de megjelentek köztük azok is, akik előtakarékossági formaként, nyugdíjas éveik anyagi biztonságát megteremtő eszközként tekintenek a termőföldre.

Az elmúlt évben a földpiacon szinte kizárólag pénzügyi befektetők voltak jelen – állítja Nagy Ferenc. Ők ugyanakkor a Tiszacash tapasztalatai szerint többféle motiváció alapján választották a földpiaci befektetést. Egy meghatározott rétege rövidtávon remélt, illetve remél hasznot a termőföldből: arra spekuláltak, hogy Brüsszel nem hosszabbítja meg az eredetileg idén április végén lejáró földvásárlási moratóriumot, ami a külföldi tőke megjelenése miatt lökésszerű áremelkedést okozott volna. Mint ismert, az Európai Bizottság decemberben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország újabb három évvel, 2014. április végéig meghosszabbítsa a külföldiek földvásárlását tiltó szabályozást. A befektetők számára ez azt jelenti, hogy megszűnt a bizonytalanság, ismert az a dátum, ami után már állampolgársági alapon nem lehet tiltani a földvásárlást – fogalmazott Nagy Ferenc.