Nem csupán agrárpolitikai témaként kell kezelni a földmoratórium meghosszabbításából adódó lehetőséget – állítja Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára az agromonitor.hu-val közölt elemzésében. Mivel az agrárvállalkozók és a kormány anyagi lehetőségei is korlátozottak, a földpiac vevői oldalán nem várható intenzív élénkülés. A földárak érdemi emelkedése ugyanakkor esetleg kiválthatja a jelenlegi tulajdonok nagyobb eladási hajlandóságát, azonban ennek a vásárlói oldalon van korlátozó hatása. Horváth szerint ugyanakkor nem lehet cél a termőföld-árak három éven belüli drasztikus felemelése, mert az a hazai termelők versenyképességét rontja, nem csak a vásárlásban, de a gazdálkodás költségei, a bérleti díjak emelkedésén keresztül is. Olyan eszközök kellenek tehát, amelyek 20-30 éves időhorizontra adnak biztosítékot, garanciákat, hogy magyar tulajdonban marad a termőföld, ez pedig szerinte az lenne, ha az önkéntes nyugdíj-előtakarékosságba bevonnák a termőföldet. Ezzel egyebek mellett elérhető lenne az a politikai cél is, hogy magyar kézben maradjon a termőföld, és kiszorulna a spekulációs célú vásárlás is. Az elemzés teljes szövegét Fórum című rovatunkban olvashatják.

Horváth Gábor szerint a nyugdíj-előtakarékossági céllal termőföldet vásárlók számára a földtörvényben elővásárlási jogot kellene biztosítani, meghatározott tulajdon-méretig, amely lényegesen alacsonyabb a 300 hektárnál. A főtitkár kalkulációi szerint ez 15-30 hektár lehet személyenként. Ki kellene terjeszteni a jelenleg 20 százalékos önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítási adókedvezményt. A spekuláció megakadályozására szigorú – 20-30 éves – időkorlátokat kell előírni az eladásra, illetve elő kellene írni az adókedvezmény visszafizetési kötelezettséget (20 éven belüli eladásnál a kedvezmény 10-szeresét, 20-30 év között pedig arányosan csökkentve).
Azzal a feltételezéssel élve, hogy a magyar termőföld többsége nyugdíj-előtakarékossági célú befektető magánszemélyek tulajdona, akkor közel 400 ezer magyar ember lenne tulajdonos, amely tartós védelmet jelentene a külföldi tulajdonlástól. Talán reálisabb úgy számolni, hogy a termőföld-terület 50 százaléka agrárpolitikai célú tulajdonlást, 50 százaléka nyugdíj-előtakarékosságot szolgál, akkor az utóbbi körben 200 ezer honfitársunk kapna lehetőséget – állítja Horváth Gábor. Ez pedig lényegesen több annál, mint amit a családi gazdasági kedvezménnyel – a 300 hektáros személyenkénti korlátot figyelembe véve – el lehet érni, hiszen ott csak 10-15 ezer fő a kedvezményezett.