A jövőben nem lennének érvényesek a földtörvényben rögzített elő-haszonbérleti és elővásárlási jogosítványok az állami tulajdonú termőföldek hasznosításakor – derül ki az országgyűlési mezőgazdasági bizottság parlamenthez benyújtott önálló törvénymódosítási indítványából. A testület – sürgősségi tárgyalást kérve - a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) közreműködésével terjesztett be javaslatot a földtörvény és a nemzeti földalapról (nfa) szóló törvény megváltoztatására. Az elképzelések megvalósulásával az nfa a jelenlegi – nagyrészt társas vállalkozású - bérlőktől elvehetné az állami területeket és a kormány birtokpolitikájában preferált családi gazdasági körnek juttathatná azokat. A földalap a nyáron 65 ezer hektárnyi, most ideiglenes megbízási szerződésekkel hasznosított földre ír ki e céllal nyilvános pályázatokat. A benyújtott törvényjavaslat szabályozná a vegyes művelési ágú – az nfa és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. által kezelt – állami területek átadás-átvételét, maximum egy évben határozná meg a piaci alapú elő-haszonbérleti jogosítványokat, illetve - a spekuláció megakadályozására - elővásárlási jogot biztosítana az nfa-nak az úgynevezett osztatlan közös tulajdonú táblákban is. A földalap ugyanakkor az idén mindössze 450 millió forintot fordíthat új földvételekre, ezért a szervezet a bevételek növelése érdekében az idén kötött megbízási megállapodásokban 25-30 százalékkal, 1250 forintra növelte az aranykoronánkénti bérleti díjakat. Az nfa jogi úton megtámadja és nyilvánosságra hozza azokat a korábbi hasznosítási szerződéseket, amelyek az állam számára aránytalanul hátrányos feltételeket rögzítettek. A bizottsági javaslat teljes szövegét Jogi esetek című rovatunkban közöljük.

Kiiktatná az állami földek hasznosításakor a földtörvényben rögzített, mai bérlőknek kedvező elő-haszonbérleti és elővásárlási jogosítványokat pénteken elfogadott, önálló törvénymódosítási indítványában a mezőgazdasági bizottság. Simon István Attila, a VM helyettes államtitkára szerint a változtatásra szükség van ahhoz, hogy egyes állami területek nyári vagy korai őszi új pályáztatásakor a kormány birtokpolitikai szándékait érvényesíteni lehessen. Az „egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról” címet viselő, a földtörvény és az nfa törvény átalakítására irányuló bizottsági indítvány indoklásából pedig kiderül, hogy a VM közreműködésével készült javaslat főként a családi gazdaságok megerősítését célozza.
Az nfa legkésőbb őszig mintegy 65 ezer hektárnyi állami terület hasznosítására ír ki új nyilvános pályázatokat, amelyeken az eddigi művelők is indulhatnak. Ezek nyomán születhetnek meg az első haszonbérleti szerződések a földalap tavaly szeptemberi megalakulása óta, mert a szervezet – közölte a pénteki bizottsági ülésen Simon István Attila - mostanáig egyetlen ilyet sem kötött annak érdekében, hogy a földeket megfelelő előkészület után, „kiérlelt rendszer szerint” hasznosíthassa.
Az nfa a 65 ezer hektárnyi, korábban lejárt haszonbérletű állami területre tavasszal úgynevezett ideiglenes megbízási szerződéseket létesített, de az agromonitor.hu információi szerint a földek jelentős részét az eddigi – nagyrészt társas vállalkozású – bérlők kapták meg. Bár a földalap az átmeneti megállapodásokban rögzítette, hogy azok további elő-haszonbérleti és elővásárlási jogokat nem biztosítanak, egyes értelmezések szerint a mostani bérlők e jogosítványai a hatályos földtörvényből mégis „levezethetők lennének”. Ezért – vélik jogi szakértők - a földtörvényi elővásárlási és elő-haszonbérleti sorrend tényleges kiiktatása kell ahhoz, hogy az új állami pályázati kiírásoknál a családi gazdaságok előnyt élvezhessenek. Ehhez ugyanakkor a parlament mostani ülésezési időszakában már sürgősségi eljárásra van szükség, mert az ideiglenes megbízási szerződések legkésőbb október 31-én lejárnak és még egyszer nem hosszabbíthatók meg. Emiatt a földalapnak a közeljövőben le kell bonyolítania az új feltételek szerinti pályáztatást, hogy a kiválasztott haszonbérlőkkel október végéig szerződést köthessen.
Az előző kormány földhasznosítási gyakorlata diszkriminatív volt, mert az állami területeket túlságosan nagy méretekben hirdette meg – jelentette ki Sebestyén Róbert, az nfa elnöke. Ezért a most tervezett, új kiírásoknál egy-egy pályázati földegység nem haladhatja meg a 300 hektárt (6 ezer aranykoronát), de ennél kisebb meghirdetett területek is lehetnek, hogy a preferált termelői kör meglévő birtokát kiegészíthesse vagy új gazdaságot indíthasson. Az nfa nem zárja ki például a földhöz jutásból azt a termelőt, akinek pénzügyi lehetőségei csak 50 hektár új terület megszerzését engedik meg százhektáros mai birtoka mellé – közölte a szervezet elnöke.
Az elő-haszonbérleti és elővásárlási jogosítványok mellőzésével az nfa pályázati kiírásainak „pontozási melléklete” írja majd felül a jelenlegi földtörvényi garanciákat – fogalmazott a bizottsági ülésen Ficsor Ádám, az MSZP képviselője. Hozzátette: ezért a mai földtörvényi sorrendet kellene megváltoztatni, ha a kormány szerint ez nem megfelelő. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a bizottsági önálló indítvány – további jelentős módosításként – ezután állami elővásárlási lehetőséget nyújtana a földalapnak az osztatlan közös tulajdonú táblákban. A javaslat indoklása szerint a korrekcióra azért van szükség, mert ma e területekben – például földcserével – bárki tulajdont szerezhet, ezután pedig – akár spekulációs céllal – a tulajdonostársak földjeit mások elővásárlási joga nélkül veheti meg. A földalap – közölte Sebestyén Róbert – áttekinti, hol vannak osztatlan közös tulajdont is érintő állami földek, és ez alapján dönti majd el, hogy a spekuláció megakadályozására mely területeknél van szükség az állami befolyás növelésére. Ficsor Ádám szerint viszont a törvénymódosítással a földalap azokba a közös táblákba is beléphetne, amelyekben még nincs állami tulajdon, így számos esetben akadályozhatná a birtokegyesítési célú tranzakciókat. Emellett a bizottsági javaslat a tulajdonostársak közötti adásvételeket azzal is nehezítené, hogy az ajánlatokra kifüggesztési és szolgáltatásidíj-fizetési kötelezettséget írna elő – állapította meg a képviselő.
Az nfa-nak ugyanakkor mára alig maradtak forrásai a törvényi állami elővásárlási jogosítványok gyakorlására, mivel a kormányzati zárolások az e célú idei kiadásokat 950 millióról 450 millió forintra csökkentették – derült ki az ülésen. Sebestyén Róbert szerint azonban a földalap a földhasznosításból befolyt bevételeket is földvételekre fordíthatja. A szervezet a tavasszal kötött, ideiglenes megbízási szerződésekben a 900-1000 forintos eddigi aranykoronánkénti díjakat 25-30 százalékkal, 1250 forintra emelte, és várhatóan ez utóbbi lesz az induló ár a közeljövőbeli pályázatokon is. Így az állami bérleti díjak tovább közeledhetnek a piaciakhoz, ha a tendereken a jelentkezők között licit alakul ki – érvelt az nfa elnöke.
Ficsor Ádám szerint viszont állami földvásárlásokra pluszforrások nem képződhetnek, mivel a földalapos bevételek zömét a „földért életjáradék” program kifizetései viszik el. Az alacsony állami bérleti díjak miatt több képviselő is kifogásolta, hogy a mostani törvénymódosítási javaslat az állami díjrendszer felülvizsgálatát nem tartalmazza. Ugyanakkor – állapította meg Simon István Attila – nincs ok a kapkodásra, mivel a külföldiek itteni földvásárlását tiltó, 2014-ig meghosszabbított magyar moratórium elegendő időt ad a hazai bérleti viszonyok átgondolt kodifikálására. Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) szerint viszont nem minősülhet gondos bánásmódnak az állami földvagyonnal, ha egyesek – a korábban kötött szerződések alapján - hektáronként továbbra is 100 forintért művelhetik az állami földeket. A VM tapasztalatai alapján azonban e megállapodások többnyire „bebetonozottak” és csak közös megegyezéssel módosíthatók. Ezért – sürgette Hanó Miklós (Fidesz) – legalább nyilvánosságra kellene hozni, hogy az állami területeket kik használják előnytelenül. Sebestyén Róbert bejelentése szerint az nfa valamennyi földhasznosítási szerződését közzéteszi, ha internetes honlapja elkészül. Emellett a szervezet jogi eszközökkel is fel kíván lépni azokkal a megállapodásokkal szemben, amelyek – például 100 forintos hektáronkénti díj vagy 99 éves bérleti idő meghatározásával – aránytalanul hátrányos feltételeket kötnek ki az állam számára – tette hozzá az elnök.
A bizottsági indítvány további változtatásként egy évben maximálná azt az időt, ameddig a „volt haszonbérlők” a piaci földügyleteknél élhetnének elő-haszonbérleti jogosítványaikkal. Így a tulajdonosok nem játszhatnák ki a haszonbérlőket azzal, hogy a szerződések lejártával rövid időre saját használatba veszik földjüket, majd másnak adják haszonbérbe azt. Másrészt viszont a „volt haszonbérlők” a területekre nem tarthatnának újra igényt, ha a tulajdonosok hosszabb – egy éven túli - használat után akarnák újra bérbe adni földjüket. A bizottsági javaslat ezen kívül megteremtené a jogszabályi hátteret ahhoz, hogy a vegyes (nem csak termőföld-hasznosítású) állami ingatlanok átadás-átvételét végre lehessen hajtani az nfa és az MNV között. A többnyire egy helyrajzi számon lévő, termőföldet is tartalmazó vagyont a földalapnak augusztus 31-ig kell átvennie – hangzott el.