Nem külön helyrajzi számonként, hanem birtoktömbönként hirdetné meg újrahasznosításra a lejárt haszonbérleti idejű és az egyéves megbízási szerződésekkel érintett állami termőföldeket a nemzeti földalapkezelő szervezet (nfa) – derül ki az agromonitor.hu birtokába jutott elképzelésekből. Az nfa 1-30, 30-100 és 100-300 hektáros tömböket alakítana ki. A közeljövőben várhatóan 75-80 ezer hektár haszonbére adására írnak ki nyilvános, versenyeztetéses pályázatokat. A földalap számításai szerint a használóknak az életképes gazdálkodás fenntartásához legalább havi 110 ezer forintos jövedelmet kellene elérniük, és ez egy négytagú család esetén éves szinten 5,28 millió forintot tenne ki. E szempontok szerint az életképesség megőrzéséhez a jelenlegi árak mellett kukoricából például 60,4 hektárt, búzából 70,8 hektárt kellene művelni. A pályáztatásnál várhatóan 500 pontos szempontrendszert alkalmaznak, amelyben az állattenyésztő tevékenység fenntartása és fejlesztése kapná a legnagyobb súlyozást. Kritérium lehet az aranykalászos gazdák foglalkoztatása, a gyermekvállalás, illetve a génmegőrzés és az őshonos fajták fenntartása is. Elképzelhető, hogy a pályázáshoz 40 ezer forintos regisztrációs díjat kell fizetni és az nfa meghatározhatja „a haszonbérleti jog megszerzéséért fizetendő minimális díjat” is.

Kezelhetetlen és átláthatatlan eljárást eredményezne, ha az nfa az állami földek haszonbérletére helyrajzi számonként írna ki pályázatokat – áll a Vidékfejlesztési Minisztériumon belül működő birtokpolitikai tanács számára készített előterjesztésben. Ezért az nfa úgynevezett birtoktömböket alakítana ki, amelyek nagyságát 1-30, 30-100 és 100-300 hektárban határozná meg. A szervezet a közeljövőben várhatóan 75-80 ezer hektár lejárt haszonbérleti idejű vagy egyéves megbízási szerződésekkel érintett területre ír ki nyilvános, versenyeztetéses pályázatokat. Ezek feltételeit – az eljárási rendet, a bírálati szempontokat és a birtoktömbök kialakítási szempontjait – a birtokpolitikai tanács hagyja jóvá.
Az nfa a pályáztatásoknál figyelembe kívánja venni, mely gazdálkodási egységek minősülhetnek életképeseknek. A szervezet szerint azok a gazdaságok tekinthetők ilyeneknek, amelyek egy négytagú család számára az átlagos hazai életszínvonalhoz szükséges jövedelmet biztosítják. Ez családtagonként havi 110 ezer forint jövedelemigényt feltételez, és ez 4 fő esetén évente 5 280 ezer forintot tesz ki – véli a földalapkezelő.
A kukoricatermelésben az életképességhez a mai árak mellett 60,4, a búzánál 70,8, az egyéb kalászos gabonáknál több mint 100 hektárra van szükség – derül ki az nfa számításaiból. Az olajos-növényeknél a méretküszöb 55-60, a szójánál 70 hektáros, míg a cukorrépánál jóval kisebb, 25 hektáros területen érhető el az elvárható jövedelem. A kertészeti kultúrák ugyanakkor nagyobb szóródást mutatnak: a zöldborsónál például 61,6, a csemegekukoricánál 31,6 hektárnyi az életképes terület nagysága, ezzel szemben a burgonyánál, a paradicsomnál, a zöldpaprikánál és a fejeskáposztánál 10 hektár alatti terület kell a 2007-2009-es évek átlagadatai alapján. A gyümölcsök közül az alma, a meggy, a kajszi- és őszibarack minimális területigénye 13,3-18,3 hektár között, míg a borszőlő életképes ágazati mérete 26 hektárban határozható meg.
Az állattartó ágazatok közül átlagosan 31 tejelő tehén képes biztosítani egy négytagú család éves megélhetését, az étkezési tojástermelésben pedig e jövedelemszint 10 969 tojótyúk tartásával érhető el. Hízósertésekből 853 darabot, vágócsirkéből mintegy 202 ezer darabot kell előállítani évente. A takarmányozáshoz ilyen állományméreteknél 31,2-230,3 hektáros területre van szükség.
Az nfa a nyilvános haszonbérleti pályázatoknál a földrészletek jegyzékét legalább harminc napra kifüggesztené területi irodáiban és az érintett önkormányzatok hirdetőtábláin. A pályázati ajánlatokat ettől számítva 45-50 napig lehetne beadni. Elképzelhető, hogy regisztrációs díjat kell fizetni, amelynek nagysága – egy pályázat esetén – 40 ezer, minden továbbinál 10 ezer forint plusz áfa lehet. Az nfa a „haszonbérleti jog megszerzéséért fizetendő minimális díjat” is meghatározhatja, amelyet – a haszonbérlet gyakorlásának díja mellett – az ingatlanpiaci és a gazdálkodási információk, illetve a helyi haszonbérleti díjak figyelembe vételével állapíthat meg.
A bírálathoz 500 pontos rendszert alakítanának ki, amelyben az állattenyésztés fenntartása és fejlesztése kapná a legnagyobb súlyt – áll a birtokpolitikai tanács számára készült anyagban. Az egyes kritériumokat 1-10 ponttal értékelnék. Szempont lenne többek között a gazdálkodási helyzet, a székhely és a gazdaság közötti távolság, a szakirányú végzettség, a foglalkoztatotti létszám, az állattartó épületek és terménytárolók nagysága, vagy az állatállomány és a szőlő-gyümölcsterületek mérete. A gazdálkodási tervben fontos tényező lenne az állatállomány, illetve az ültetvény- és zöldségtermőterület bővítése, a feldolgozási tevékeny fejlesztése és a foglalkoztatás növelése. Emellett külön díjaznák például az aranykalászos gazdák foglalkoztatását, a gyermekvállalást, az integrációs szerepvállalást, illetve a génmegőrzést és az őshonos magyar fajták megtartását is.