Még mindig alacsonyabb a tej átvételi ára az előállítási költségnél, ezért továbbra is tart a tendencia, hogy több tehenészet csökkenti állományát – állapítja meg a Magyar Agrárkamara tejpiaci elemzése. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a gyenge gabonatermés miatt takarmánydrágulásra lehet számítani, az import termékek beáramlása nem csökken, miközben folytatódik a vemhes üszők exportja. Az Európai Unió (EU) eddigi intézkedései egyáltalán nem jelentettek gyógyírt a tejpiaci szereplők számára, ezért a tagállamok szakminiszterei döntöttek: év végéig elkészítenek egy átfogó intézkedési tervet, amely egyenek mellett a termelői alkupozíció megerősítését, illetve az áringadozások kiküszöbölését segítheti elő. Az agrárkamara szerint ugyanakkor itthon az agrárkormányzat annyit tehet, hogy – a tavalyihoz hasonlóan – előrehozza, és még az idén kifizeti a jövő évi termelői támogatásokat.

Az uniós tejkvóta-rendszer átalakítása és a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság egyértelműen válságot okozott a tejtermelők számára, amely különböző szabályozó elemek alkalmazásával az EU-ban a megtermelt nyerstej-mennyiség kezelését garantálja. De csak elméletileg. Az elmúlt három évben kiderült, hogy egyes tagországok nagyot vesztettek a termelés szabadabbá tételével. A Közös Agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatára 2008-ban került sor, ami olyan döntéseket hozott, mint például hogy a KAP egyszerűsítése, bizonyos mezőgazdasági termelési korlátozások eltörlése eredményeként a gazdálkodók a lehető legteljesebb mértékben tudjanak alkalmazkodni a piac jelzéseihez és az új kihívásokhoz. Csakhogy a valóságban nem igazán tudtak – állapítja meg az agrárkamara – mivel termelés növekedett, az árak pedig olyan nagymértékben estek, hogy az utóbbi években uniós szinten több tízmilliárd eurónyi – több ezermilliárd forintnyi – veszteség keletkezett az ágazatban.
Mivel az EU 2008 márciusában az elkövetkezendő évekre mind a világpiaci kereslet, mind az árak tekintetében egyaránt kedvezőnek ítélte a tejtermelők kilátásait, a Tanács 2008. április 1-jétől egy éves időtartamra 2 százalékos tejkvóta emelést szavazott meg, majd a 2009/2010–2013/2014 közötti időszakra további, évi 1 százalékos tejkvóta emelést hagyott jóvá. 2008 novemberében pedig döntöttek a tejkvóta rendszer 2015 utáni megszüntetéséről is.
Magyarországon az uniós tejkvóta-rendszer a csatlakozással lépett érvénybe, de már 1996 óta létezett az uniós kvótarendszer alapjait alkalmazó szabályozás. A magyar tejkvóta valamivel több, mint 2 millió tonna tej termelését teszi lehetővé évente. Ezt a mennyiséget azonban még egyetlen évben sem sikerült kihasználni, sőt a magyar tejtermelés a csatlakozás óta folyamatosan csökkent: a 2008/2009-es kvótaév 84 százalékos kihasználtságáról a 2009/2010-es kvótaévben 76 százalékra esett. Az elmúlt évben a tejelő tehénállomány mintegy 12 ezer darabbal, a felvásárolt tej 115 ezer tonnával lett kevesebb a korábbi évhez viszonyítva – szögezi le a Magyar Agrárkamara.
Félő, hogy a 2008-tól kezdődően évente emelkedő kvótamennyiséget a hazai termelők nem fogják tudni kihasználni, sőt, a kvótarendszer 2015-ös teljes megszüntetésével a tejtermelők helyzete tovább romolhat. Tovább emelkedhet az importtermékek aránya, felgyorsulhat a termeléscsökkenés, gyengülhet a versenyképesség, így ellehetetlenülnek a hazai termelők.
A világgazdasági válság a tejpiacon is éreztette hatását, hiszen a 2007-től 2008 elejéig tartó kedvező piaci helyzet után a termelőknek drasztikus tejárcsökkenéssel kellett szembesülniük. Ez a tény a hazai termelőket is érzékenyen érintette, mert az árakban mintegy 40 százalékos visszaesés volt tapasztalható. A tej felvásárlási átlagára a 2008. januári kilogrammonkénti 95 forintról éves átlagban 81 forintra csökkent, míg a tavalyi átlagár már csak 60,12 forint volt. Jelenleg 68 forint körüli felvásárlási árat kapnak a termelők, de ez az ár csak közelíti az önköltséget. Tovább folytatódik a vemhes üszők exportálása – az oroszok 500-550 ezer forintot fizetnek egy állatért, de azok hazai pótlása több évbe kerül a biológiai törvényszerűségek miatt –, és takarmánydrágulásra lehet számítani, az import termékek beáramlása pedig nem csökken – fest nem túl biztató közeljövőt a Magyar Agrárkamara elemzése.
Van kedvező jel is: az utóbbi hónapokban ismét beindult nyers tej exportja segítette. Főként olasz és görög vevők vásárolnak. A tavalyi évben az unió – érzékelve a közösségi szintű felháborodást és elégedetlenséget – több intézkedést is hozott, melynek hatására a felvásárlási árak emelkedésnek indultak, de az aktuális uniós felvásárlási árak még mindig messze vannak a termelők által elvárt kilogrammonkénti 40 cent körüli ártól. A termelői áresés ráadásul nem mutatkozik meg a fogyasztói árakban.
A tagállamok agrárminiszterei a közelmúltban tárgyaltak a tejágazat jövőjéről és lehetőségeiről. A megbeszélésen megegyezés született egy év végéig elkészülő, átfogó intézkedési tervről. A munkacsoport által megfogalmazott ajánlások elsősorban a szerződéses kapcsolatok átláthatóságának növelését, a termelői alkupozíció megerősítését, rugalmas piacszabályozó eszközök – biztonsági háló – létrehozását, és az áringadozás csökkentését célozzák.