Három évre eltilthatják tevékenységük végzésétől a hatóságok azokat a kistermelőket, akiknél a fogyasztók egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosságokra bukkannak – többek között ez áll abban a harminckét pontos anyagban, amelyben a kistermelői szabályozás idei változtatásait értelmezi és magyarázza a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM). A dokumentum kérdés-felelet formájában dolgozza fel a jogszabályi módosításokat. Az anyag szerint a hatóságok a kistermelői tevékenység kockázatától teszik függővé, milyen gyakorisággal ellenőriznek. Részletes előírások szabályozzák, milyen hatósági bizonyítványokat és igazolásokat kell beszerezniük, illetve milyen nyilvántartásokat kell vezetniük a gazdálkodóknak. A „kistermelői kiskáté” teljes szövegét Jogi esetek című rovatunkban olvashatják.

A végzett tevékenység kockázatától teszi függővé a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH), milyen gyakran ellenőrzi a kistermelőket – derül ki a VM harminckét pontos értelmező dokumentumából és a hozzá kapcsolódó mellékletekből. A tárca azokat az idei jogszabályi változtatásokat magyarázza, amelyek az 52/2010 (IV. 30.) FVM rendeletben és az azt módosító 4/2010. (VII. 5.) VM rendeletben következtek be. A hatóságok felfüggeszthetik a kistermelők tevékenységét, később pedig három évre el is tilthatják őket a munkavégzéstől, ha náluk a fogyasztók egészségét súlyosan veszélyeztető hiányosságokra bukkannak.
A tárca dokumentuma részletesen foglalkozik azzal, hogy a gazdálkodóknak milyen igazolásokat, engedélyeket és bizonyítványokat kell beszerezniük. A kistermelők az általuk nevelt baromfi- és nyúlféléket a tartás helyén, a sertéseket, a juhokat, a kecskéket és a szarvasmarhákat engedélyezett vágóhidakon vág(at)hatják le. Általában szükség van a helyszíni húsvizsgálatokra és a hússzállítási igazolásokra is. Ez alól kivételt képez, ha a kistermelők heti vágásszáma a baromfi- és a nyúlfélék esetében nem halad meg egy meghatározott mennyiséget és a termékeket a gazdaság helye szerinti településen értékesítik közvetlenül végső fogyasztóknak. Ekkor is tájékoztatni kell azonban a hatósági vagy jogosult állatorvost a vágás időpontjáról, aki a levágott állatok húsát az értékesítés helyszínén vizsgálja meg.
Emellett a kistermelők állati eredetű alap- és feldolgozott terméket (tej, sajt, kolbász stb.) csak akkor hozhatnak forgalomba, ha az állatállományt hatósági állatorvos átvizsgálta és a hatósági állatorvosi bizonyítványt kiállította. A bizonyítvány igazolja, hogy az állomány részt vett a kötelező mentesítési programokban, illetve mentes a gümőkortól és a brucellózistól. A hatósági állatorvosi bizonyítvány a kiállítástól számított egy évig hatályos, de a kistermelő kérelmére évente meghosszabbítható.
A gazdálkodóknak a falusi vendégasztal keretében végzett állatvágási és ételkészítési programot az állatvágás előtt 48 órával írásban be kell jelenteniük az illetékes kerületi hivatalnak. A kötelező (Trichinella) vizsgálat eredményeinek megismeréséig a húst tartalmazó ételek csak biztonságos hőkezeléssel elkészítve kínálhatók fel. A vágásból származó, Trichinella vizsgálaton kedvező eredménnyel átesett sertéshús le is fagyasztható. A megmaradt, azaz el nem fogyasztott ételeket a kistermelő nem értékesítheti később, azokat vagy magánfogyasztásra használhatja fel, vagy megfelelő módon meg kell semmisítenie.