Reális lehetőség van a magyar-laoszi és a magyar-vietnami mezőgazdasági kapcsolatok bővítésére – állította Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárügyekért felelős államtitkára. Magyarország lesz várhatóan a harmadik olyan ország az Európai Unióban, amelyik húst exportálhat Vietnamba a mostani távol-keleti tárgyalások nyomán - mondta az államtitkár.

Vietnam csak kétoldalú szerződések alapján hajlandó engedélyezni, hogy országa területére húst és húskészítményeket vigyenek be – közölte az MTI-vel Czerván György, aki ma érkezett haza a két távol-keleti országban tett látogatásáról. A megbeszélések kapcsán várhatóan néhány héten belül megkezdődhet a távol-keleti országba a magyar hús kivitele – fogalmazott.
Czerván György szerint ez az agrárdiplomáciai siker azt jelenti, hogy Magyarország gyakorlatilag korlátlan mennyiségben exportálhat a húsimportra szoruló távol-keleti országba, amelynek GDP-je dinamikusan növekszik, és ez az emberek fogyasztásában is jelentkezik. Kiemelte azt is, hogy Vietnam és Laosz egyaránt fizetőképes.
Czerván György jelenlétében avatták fel Laoszban azt a magyar kivitelezésben készült, évi 4 ezer tonna takarmány előállítására alkalmas üzemet, amely első a maga nemében ebben az államban. A takarmányfeldolgozót annak a segély-hitelkeretnek a felhasználásával készítették el, amelyet - uniós kötelezettségként - Magyarország nyújt Laosznak. A 8,6 millió dollár segély-hitelkeretből a takarmányelőállító üzem építésére 2,2 millió dollárt fordítottak.
Laoszban a GDP több mint 50 százalékát a mezőgazdaság adja, és eddig ilyen üzem nem működött az indokínai országban, mivel Laosz eddig csak alapanyag-termeléssel foglalkozott - mondta Czerván György. A kapcsolatépítést segíti, hogy Laoszban és Vietnamban is sok vezető tisztségviselő van a mezőgazdaságban, aki még a múlt században Magyarországon tanult. Ők érzelmileg kötődnek Magyarországhoz, és ezt a gazdasági kapcsolatok területén is kamatoztatni lehet - mondta az államtitkár.