Van elegendő gabona a hazai piacon, de a termelőknek nincs likvid tőkéjük ahhoz, hogy takarmányszükségletüket megvásárolhassák – jelentette ki Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) helyettes államtitkára a szövetkezeti érdekképviselet (MOSZ) tegnapi sertéstagozati ülésén. Szerinte a mostani nehéz helyzethez alapvetően hozzájárul, hogy a hazai sertéságazat rossz struktúrával csatlakozott az Európai Unióhoz.

A VM és a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) dolgozik azon a konstrukción, amelynek révén az állattenyésztők olcsó forgóeszközhitelekhez juthatnak takarmányszükségletük megvásárlásához – jelentette ki Feldman Zsolt. Hozzátette: a tárca meghirdeti a korábban megígért – hullaártalmatlanítási, állatjóléti és állatbetegségek elleni – támogatásokat is. Emellett vizsgálja annak a lehetőségét, hogy a sertéstartók hosszabb távon miként juthatnának további pénzekhez. Itt elsősorban azok a források jöhetnek szóba, amelyeket nemzeti hatáskörben használhatunk fel az uniós terület alapú támogatások (SAPS) 10 százalékos átcsoportosításával. E keretből többek között állatbiztosításra, állatbetegségekre vagy jövedelembiztosításra lehetne elkülöníteni forrásokat.
Az állattartók tegnap megerősítették, hogy jelentős telepbezárások indul(hat)nak meg a rossz piaci viszonyok miatt. A takarmánydrágulás hatására az önköltség kilónként 400 forintra nőtt, miközben a német dioxinbotrány nyomán a sertésfelvásárlási árak 290-300 forintra csökkentek. Így a gazdálkodók akár 100 forintot is veszíthetnek minden kilogramm értékesített sertés után – hangzott el.
A sertéstartók kifogásolták, hogy a VM eddig nem hirdette meg az ágazati nemzeti támogatásokat és nem nyújtott segítséget a takarmánygondok enyhítéséhez sem. A termelők tapasztalatai szerint egyes régiókban tényleges áruhiány alakult ki, ezért – állapították meg – szükség lenne az állami gabonakészletek állattenyésztési célú felszabadítására is. Egyes gazdálkodók sertéságazati hitelkonszolidációt sürgettek, mások pedig azt tartották halaszthatatlannak, hogy a VM bírálja el és fizesse ki az állattenyésztési telepek korszerűsítésére (ÁTK) korábban beadott vidékfejlesztési pályázatokat.
A mai helyzethez alapvetően hozzájárul, hogy a hazai sertésszektor rossz struktúrával csatlakozott az Európai Unióhoz – hangoztatta személyes véleményét Feldman Zsolt. A takarmánydrágulás és a német dioxinügy most még egyértelműbbé tette a bajokat – állapította meg.