A vadászatnak biztonságos és szakmai alapokon nyugvó tevékenységnek kell lennie, a minisztérium és a társadalom célja és érdeke, hogy megfelelő szaktudás nélkül senki ne kezdhessen vadászni – jelentette ki Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a Sohollári-völgyben tartott zalai vadászati évadnyitón. Szerinte szükség volt a vadászok számára a megfelelő vadászati tudás előírására.

A szakmai, ökológiai szempontok, a vadászati kultúra, etika, valamint a fegyverkezelési szabályok ismerete alapvető a vadászok számára – mondta Kardeván. A vadászati tevékenység „folyamatos támadásoknak van kitéve”, ezért ha helyre akarjuk állítani a vadászat társadalmi megítélését, „akkor a vadászoknak saját portájukon kell kezdeni a szigorítást”. Ehhez mindenképpen az az első lépés, hogy „csak az vadászhasson, aki komolyan számot adott tudásáról” – fogalmazott.
A vadászatnak mint évezredes természetes tevékenységnek a társadalmi elfogadtatása Magyarországon és egész Európában az utóbbi évtizedekben egyre nehezebb feladat. Ennek is tulajdonítható, hogy a húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest kétmillióval csökkent Európában a vadászok száma.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár az elmúlt hetekben összesítette a 2010-211-es vadászati év statisztikáit, amely szerint „a helyzet nem reménytelen, de a vadásztársadalom eddiginél nagyobb összefogására van szükség” – mondta az MTI tudósítása szerint. Beszédes adatként jellemezte, hogy tavaly 78 ezer mezei nyulat és 112 ezer, vagyis csaknem másfélszer annyi vaddisznót terítettek le Magyarországon.
A tavalyi viszontagságos időjárásnak is betudhatók a gondok, de a tárca vadgazdálkodási szakemberei mindent megtesznek azért, hogy a következő évben a korábbiakhoz hasonló élőhely-fejlesztési támogatási rendszert biztosítsanak. Ezenkívül a nagyvadak gyarapodásának megállítását remélik attól, hogy újból megyei bontásban osztották ki a nagyvadkilövési kvótákat.
Az államtitkár utalt rá, hogy a vadgazdálkodást és vadászatot érintően az elmúlt időszakban több jogszabályváltozás is történt: a vadászvizsga presztízsének helyreállítása mellett a lőtt vad és a vadhús kezelését szolgáló módosítások. Ez utóbbi változás a vadhús helyi értékesítésének támogatását, a hazai fogyasztókhoz történő egyszerűbb eljuttatását is szolgálja.
Mindezeken túlmenően a Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia révén is az élhetőbb magyar vidék támogatása a cél, amelyben komoly szerep juthat a vadgazdálkodásnak. „Össze kell hangolni a falufejlesztést, a vidéki kulturális örökség megőrzését, a hagyományok ápolását, az öko-, a horgász-, a lovas-, a bor-, a gasztronómiai és a vadászati turizmus fejlesztését, a kistérségi gyógy- és egészségmegőrzést szolgáló turisztikai szolgáltatásokat” – fejtette ki. Kért arra is, hogy a zalai erdők főleg a gímszarvasokról híresek, erről a vidékről számos világrekorder gímszarvasagancs származik.