Az osztrák Agrana tulajdonában lévő Magyar Cukor (MC) Zrt. „tartja életben” pillanatnyilag a hazai cukorrépa-termelőket, mivel a cég a tavalyi tonnánkénti 4,1 euróról az idén 9,5 euróra növelte a terményért fizetett, felvásárlási alapáron túli felárakat. Eközben a termelőknek nyújtott nemzeti támogatás mértéke nem csak csökkent, hanem a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a meghirdetett, 9,49 eurós tonnánkénti összeget sem tudja ez évben folyósítani az időközbeni költségvetési zárolások miatt. A VM most csak tonnánként 5,65 eurót fizet, de az MC a gazdálkodók számára az idén elmaradó – és az ígéretek szerint jövő februárban megérkező - állami részpénzeket is kamatmentesen megfinanszírozza. Cserében a termelőknek vállalniuk kell, hogy az egyetlen ma működő hazai cukorgyárat – a kaposvári feldolgozót - működtető vállalattal 2012-ben is szerződéseket kötnek. A gazdálkodók végeredményben most répatonnánként 44,5 eurót kaphatnak a 40,68 eurós tavalyi helyett, de a ma biztosra vehető, 5,65 eurós idei nemzeti támogatással együtt az ár csak 40,65 eurót, vagyis az elmúlt évinél kisebb összeget tenne ki. A termelőknek viszont a fejlesztésekhez égetően szükségük lenne bevételekre, mert 2005 óta összesen csak három cukorrépakombájnt vásároltak, 2013 után pedig szinte a teljes géppark elöregszik. Ugyanakkor máris ágazati riadalmat kelt, hogy az Európai Bizottság 2015-től felszámolná az uniós cukortermelési kvótákat, mivel ez a magyar piac kiszolgáltatottságát tovább növelné. Ez eddig a legdurvább megismert javaslat, Magyarország ehelyett a 2020-as leghamarabbi megszüntetésért küzd – fogalmazott Czerván György, a VM államtitkára.

Visszaosztja pluszbevételei egy részét a termelőknek a Magyar Cukor Zrt., mivel a társaság az elmúlt időszak jelentős drágulása nyomán jobb cukorárakat ért el a tonnánkénti 404 eurós, úgynevezett uniós referenciaárnál. A vállalat tavaly a gazdálkodóknak répatonnánként 4,1 eurós „ütemezési” felárat fizetett, amelyet most 5,4-5,5 eurós „stabilitási” felárral told meg. Így a termelők – az unió által meghatározott, 26,29 eurós tonnánkénti alapáron felül - összességében mintegy 9,5 eurós bevételhez juthatnak, de cserében vállalniuk kell, hogy az MC-vel 2012-ben is szerződéseket kötnek.
A 26,29 eurós tonnánkénti alapárat 0,81 eurós uniós illeték terheli, ezért a gazdálkodók valójában 25,48 eurós alapösszeggel számolhatnak. A 9,5 eurós MC-felár a répaárat 34,98 euróra növeli, amelyhez az eredeti idei szabályozás szerint további 9,49 eurós hazai nemzeti támogatás társult volna. Ebből azonban a VM az időközbeni költségvetési zárolások miatt ez évben csak 5,65 eurót tud kifizetni, így a termelők biztosan csak 40,65 euróhoz juthatnak. Ugyanakkor a tárca – jelentette be Czerván György – ígéretet tett arra, hogy a fennmaradó 3,84 eurós összeget a jövő évi agrárbüdzséből februárig kifizeti. A termelők pedig a minisztérium szerint a pénzektől időlegesen sem esnek el, mert a most hiányzó keretet számukra az MC kamatmentesen megfinanszírozza. Ha a beígért támogatások megérkeznek, a gazdálkodók – szemben a 40,68 eurós tonnánkénti tavalyi árral - végeredményben mintegy 44,5 eurót kaphatnak. Ez – 290 forin körüli euró árfolyammal számolva - csaknem 13 ezer forintot tehet ki, míg az elmúlt évi tonnánkénti felvásárlási ár 11,3-11,4 ezer forint volt.
A VM a répatermelők támogatására az idei költségvetésben eredetileg 1,98 milliárd forintot ütemezett be, amelyet a költségvetési megszorítások nyomán 800 millióval csökkentett. (Mint ismert, a tárcának az ősszel összesen 2,4 milliárd forinttal kellett lefaragnia kiadásait). Ugyanakkor már az 1,98 milliárdos ez évi alapkeret is több mint 200 millióval kevesebb volt a 2,2 milliárdos tavalyinál, amelyből a minisztérium az idei 9,49 euró helyett még tonnánként 11,1 eurós gazdálkodói támogatást fizetett. A VM jövőre is 1,98 milliárdos ágazati támogatással számol, így Czerván György tájékoztatása szerint a 800 milliós „átvitt” összeggel együtt 2,78 milliárd forintos ágazati pénzügyi keretet állít be. Ezt az 54 milliárd forintra tervezett, „folyó kiadások és jövedelemtámogatások” elnevezésű pénzforrásából kívánja folyósítani, amely a notifikált hazai támogatási formákat és az uniós területalapú támogatásokhoz társítható nemzeti kiegészítést (top up) tartalmazza.
Brüsszel összesen 39,6 millió eurónak megfelelő nemzeti cukorrépa-ámogatás kifizetését teszi lehetővé 2009-2014 között, és erre a termelők igényt is tartanak, hogy a szükséges fejlesztéseket megvalósíthassák – jelentette ki Berki Gyula, a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) elnöke. Az agrártárca 2009-ben 4,9 millió, 2010-ben 8,3 millió, 2011-ben pedig 7,1 millió euró kiutalását vállalta be. Bár a gazdálkodóknak most a forintárfolyam is kedvez, legalább 50 tonnás, 16 százalékos cukortartalmú hektáronkénti termésátlagot kell elérniiük ahhoz, hogy az 550-600 ezer forintos önköltséget finanszírozhassák. Általában pedig megállapítható, hogy 58-60 tonnás hozamok alatt a répatermelés jövedelmezősége kétséges – állapította meg Czerván György.
A fejlesztésekre azért lenne szükség, mert a kimutatások szerint a gazdálkodók – akik ma már csak 15-16 ezer hektáron termelnek - mindössze három cukorrépa-kombájnt vásárolták 2005 óta, 2013 utánra pedig szinte a teljes gépparkjuk elöregszik. A beruházásoknál az okoz gondot, hogy egy-egy betakarítógép 400-450 ezer euróba – 100 millió forint körüli összegbe – kerül. Ezért ágazati szinten - állapítja meg a CTOSZ - a megfelelő modernizációra 8-10 millió eurót kellene fordítani. Megfelelő támogatások nélkül a répatermelés a mai árak mellett nem lehet versenyképes a kukoricával, a napraforgóval vagy a repcével, ezért a gazdálkodók - bár a szövetség szerint a "keménymag" továbbra is megvan - könnyen más növénykultúrákra állhatnak át.
Ugyanakkor középtávon jelentős bizonytalanságot okoz, hogy a közelmúltbeli brüsszeli bejelentés szerint az Európai Bizottság 2015 októberétől felszámolná az uniós cukortermelési kvótákat. Ez Czerván György szerint a legdurvább eddig megismert elképzelés, és nem felel meg a hazai érdekeknek. Magyarország – tette hozzá – a 2020-as leghamarabbi megszüntetést tartaná elfogadhatónak, és hasonlóan foglal állást több más érintett tagország is. Bár az MC ma meglévő, 105 ezer tonnás éves kvótája a 300 ezer tonnás belföldi igény egyharmadát fedezi, a VM törekvése szerint az önellátás újbóli megteremtése a cél. A kvótarendszer felszámolásával viszont az uniós cukorpiacon szabadverseny indulna, amelyben nyilvánvalóan a leghatékonyabb országok nyernének – hangoztatta az államtitkár.