Tudatos történelemhamisítás folyik, mert a mai napig elhallgatják a magyar középparaszti réteg kuláküldözések miatti szenvedéseit – jelentette ki Jakab István fideszes képviselő a parlamenti mezőgazdasági bizottság ülésén. A testület egyhangúlag támogatta Varga László (KDNP) határozati javaslatát, amely szerint június 29-e – Péter-Pál napja – a Rákosi-rendszerben tönkretett magyar gazdák emléknapja lenne. A bizottsági ülésen kiderült, hogy számos képviselő érintett a kuláküldözésekben a családját ért korábbi atrocitások miatt.

Nem téves információkat közölnek a kuláküldözésekről, hanem hallgatnak róla, de ezzel is tudatos történelemhamisítás folyik – fogalmazott a bizottsági ülésen Jakab István. Ugyanakkor hozzátette: az ügy kapcsán nem a gyűlöletkeltésnek, a haragnak és az indulatnak kell érvényesülnie, mivel a cél az, hogy megfelelő tájékoztatással a korábbi események a fiatal generációk számára is nyilvánvalóvá váljanak. Ma ugyanis az a tapasztalat, hogy a fiatalabb nemzedékek már egyáltalán nem ismerik a kuláküldözések történéseit.
A mezőgazdasági bizottság most azért foglalkozott az üggyel, mert Varga László KDNP-s képviselő „Megemlékezés napja a kuláküldözések idején tönkretett magyar gazdákról” címmel parlamenti határozati javaslatot nyújtott be. Ennek lényege, hogy minden év június 29-e - Péter-Pál napja – a magyar középparaszti réteg szenvedéseinek emléknapja lenne. „1948. augusztus 20-án Rákosi Mátyás kecskeméti beszédében meghirdette a ,, kuláküldözés" feladatát, mint a szocializmus építésének fontos eszközét. Ettől kezdve indult meg módszeresen a magyar középparasztok üldözése, munkájuk lehetetlenné tétele. Kulák volt az, akinek 25 hold vagy annál több szántója, vagy 5 hold vagy annál több szőlője volt. Kulák listára kerültek a cséplőgép tulajdonosok valamint a legkisebb malmot üzemeltetők is. Elindult a „padlás lesöprésként” emlegetett évek sora” – összegzi a korábbi eseményeket határozati javaslatában Varga László.
A bizottsági felszólalásokból kiderült, hogy számos képviselő „érintett” a korábbi kuláküldözésekben a családját ért atrocitások miatt. Font Sándor, a testület fideszes elnöke kifejtette: a Rákosi-propaganda a kulákokat „nagy hasú, dölyfös, pipázó és szolgasereggel körülvett” emberekként állította be, így a városi lakosság körében a középparasztokról ilyen hamis kép alakult ki. Emellett munkaszolgálatra sorozták be a megbélyegzettek 19-22 éves korú, hadköteles gyermekeit, és e gyakorlatot csak az 1956-os forradalom szüntette meg.
A családom esete is jó példázza a kuláküldözések alatti eseményeket – tett hozzá Font Sándor. Elmondása szerint édesapját a nógrádi szénbányákba osztották be, ahol komoly balesetet szenvedett, és a salgótarjáni kórházba került. Csak a „sokadik” hét után engedélyezték, hogy az ő édesapja meglátogassa, és ennek kapcsán az eseményre a helyi pártpropaganda iroda „kuláknéző” látványosságot szervezett. De másra számítottak, mert „nagyapám vékony testalkatú, cingár” ember volt, és a „nép ellenségeként” az élelemhiány időszakában élelmiszert hozott – foglalta össze az akkori történéseket a bizottsági elnök.
Valamennyi pénzt szeretnék „koldulni” alapítványoktól arra, hogy középiskolások számára pályázatokat lehessen kiírni – fogalmazott az ülésen Varga László. A cél az lenne, hogy a diákok keressék fel a környezetükben még élő üldözötteket vagy családtagjaikat, illetve hallgassák meg és írják le történelmi beszámolóikat. A legjobb pályamunkák pénzbeli jutalmakat kapnának – ismertette elképzeléseit a KDNP-s képviselő.