A méhészeti ágazat a beporzással az egész mezőgazdasághoz és a biodiverzitás megőrzéséhez járul hozzá - hangoztatta Tabajdi Csaba (MSZP) európai parlamenti képviselő Strasbourgban, az EP plenáris ülésén a méhegészségügyre összpontosító jelentését ismertetve. A növényi kultúrák 85 százaléka a méhek és más beporzók tevékenysége nélkül tulajdonképpen nem is létezne - emelte ki a magyar képviselő.

Tabajdi Csaba az egészségügyre vonatkozó problémák közül kiemelte, hogy a méhek számára évtizedek óta nincs elegendő gyógyszer. A nagy gyógyászati cégek nem érdekeltek eléggé az új gyógyászati készítmények kifejlesztésében, viszont a méhészeti ágazatnak nincs elég pénze, hogy támogassa az új gyógyászati eszközök kialakítását. Ha e téren nem tud az EU közösségi forrásokból előre lépni, akkor nem oldódik meg a méhészet válsága – állította Tabajdi Csaba.
Az MSZP delegációvezetője külön problémának mondta, hogy az ágazat nem eléggé szervezett. "Nincsenek megbízható adatok, statisztikák a méhegészségügy helyzetéről, de még a méhészeti kaptárak, családok számáról sem, ezért nagyon fontos lenne mind tagállami, mind pedig uniós szinten, hogy megbízható adatok álljanak rendelkezésre" - fogalmazott.
Nagy probléma szerinte számos méhész szakmai felkészültsége is, ezért fontos lenne, hogy az érintett tagállamok a méhészeti tevékenységet szakképzéshez kössék. A legnagyobb vita a jelentés szerint arról folyik, hogy mi a növényvédőszerek hatása a méhegészségügy problémáira. Mint a képviselő elmondta, harcolni fog azért, hogy a különösen káros neo-nikotinoid hatóanyagokat minél inkább távolítsák el a növényvédőszerekből.
Tabajdi Csaba felkérte az Európai Bizottságot arra, hogy módosítsa az úgynevezett mézirányelvet, mert szerinte "jelenleg a méz minőségi paramétereit nem határozzák meg kellőképpen. Ezért a mézhamisítók és a mézhamisítás ellen nem tudunk kellőképpen fellépni, és problémát jelent az importált méz minősége is." Úgy vélte, a génmódosított szervezetekről is készíteni kellene egy megbízható, objektív tudományos tanulmányt, a méz antibiotikum-tartalmát pedig uniós szinten kellene szabályozni.
A plenáris vitában felszólaló képviselők többsége az MTI szerint támogatta a jelentés megállapításait, az Európai Bizottságot képviselő John Dalli pedig kitűnőnek és átfogónak nevezte a magyar jelentéstevő munkáját. A máltai biztos egyetértett azzal is, hogy a felvetett problémákra nincsen gyors, egyszerű megoldás. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehetne további erőfeszítéseket tenni, és előrelépni a szóban forgó területeken - tette hozzá.
Utalt arra is, hogy az uniós eszközök és források korlátozottak, a nagyobb szerepet a tagállamoknak kellene vállalniuk. A Tabajdi-jelentésről mostani plenáris ülésén szavaz is az Európai Parlament.