Rendkívüli ad hoc bizottsági vagy albizottsági kereket között vizsgálja meg a parlament mezőgazdasági bizottsága, miért játsszák ki továbbra is a felvásárlók azokat az egy éve hatályos törvényi előírásokat, amelyek a mezőgazdasági termelők védelmében születtek az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti terményértékesítési helyzetekben. A szabályozás a gazdálkodóknak lehetőséget nyújt arra, hogy vis maior miatt meg nem termett áruikat – függetlenül a szerződések típusától – ne szállítsák le, Jakab István, a bizottság fideszes tagja szerint viszont egyes felvásárlók a jogalkotói szándékot „teljes mértékben mellőzve”, nemzetközi jogtechnikai megoldásokat alkalmazva hoznak mégis lehetetlen helyzetbe termelői csoportokat. A képviselő felfoghatatlannak tartja, hogy a kereskedelmi és ipari kamarák mellett működő választott bíróságok (vb) - a törvényi szabályozást figyelmen kívül hagyva - olyan ítéleteket hoznak, amelyekkel a gazdálkodói szférában csődök sorozatát indítják el. A választott bíróságokon – állapította meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) - az utóbbi időszakban ellentmondásos ítéletek születtek, de a vb-k „nem feltétlenül negligálták tudatosan” a jogszabályi előírásokat. Horváth István (Fidesz) szerint – a minimálbér-ellenőrzésekhez hasonlóan – a törvényi vis maior passzusok gyakorlati betartatására monitoring-bizottságot kellene létrehozni, más képviselők pedig további jogszabályi szigorításokat tartanának szükségesnek.

Visszaélnek továbbra is egyes gazdasági szereplők piaci erőfölényükkel, és a jogalkotói szándékkal ellentétben „ötszázmilliós” kártérítésekre kötelezik a termelőket – jelentette ki Jakab István, a mezőgazdasági bizottság közelmúltbeli ülésén. Mint ismert, tavaly a parlament - Font Sándor, Jakab István fideszes és Sáringer-Kenyeres Tamás KDNP-s képviselő indítványára - módosította az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt, hogy a gazdálkodók a terménypiacokon a vis maioros helyzetekben védettséget élvezzenek. A változtatások szerint a károsult termelőknek – függetlenül az előzőleg megkötött szerződések típusától – nem kell leszállítaniuk a természeti csapások miatt igazoltan kiesett terményeiket, és emiatt fedezeti vásárlásokra, illetve egyéb kártérítésekre sem lehet kényszeríteni őket.
Jakab István szerint ugyanakkor egyes felvásárlók a hatályos törvényi előírásokat továbbra is megpróbálják kijátszani, és nemzetközi jogtechnikai módszereket alkalmazva, a szabályozást „teljes mértékben semmibe véve” hoznak lehetetlen helyzet termelői csoportokat. A képviselő felfoghatatlannak tartotta, hogy a törvényi rendelkezéseket a kamarai választott bíróságok is „negligálják”, és ítéleteikkel gazdálkodói csődök sorozatát indítják el. A bíróságok teljes mértékben rossz hivatkozásokkal és példastatuálással akarják a termelőket rendre utasítani – fogalmazott Jakab István.
A mezőgazdasági bizottság a közelmúltban azért foglalkozott a vis maioros szabályozással, hogy értékelje az egy évvel ezelőtti törvénymódosítás nyomán kialakult helyzetet. A VM tájékoztatása szerint az utóbbi időszakban több termelői-felvásárlói vita is a kamarai választott bíróságok elé került, amelyek azonban egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak. Hajdú-Bihar megyében például egy napraforgóra kötött adásvételi megállapodást mezőgazdasági termékértékesítési szerződéssé minősítettek át, így az érintett termelőre a felvásárlók nem kényszeríthetett fedezeti vásárlásokat. Egy másik esetben viszont az illetékes vb a vitatott szállítási szerződést helyben hagyta, mert a beperelt gazdálkodó - ellentétben az ilyen helyzetekben felmetést adó törvényi előírásokkal - a hiányzó árumennyiséget nem maga állította volna elő, hanem további gazdálkodók bevonásával értékesített volna azt.
A VM-nek semmilyen ráhatása nincs a kamarai választott bíróságok működésére – jelentette ki a tárca képviselője. A felek egyébként a szerződésekben a vb-k illetékességét azért kötik ki, mert a tárgyalások itt a normál bírósági ügymenetnél gyorsabbak. Ha a vb-k az érvényes jogszabályokat nem tartanák be, ítéleteikkel szemben - közrendbe ütközés címén – a megyei bíróságokhoz lehet fordulni, majd a Legfelsőbb Bíróságon kérhető felülvizsgálati kérelem. A tárca szerint viszont „nem feltétlenül mondható ki”, hogy a törvényi rendelkezéseket a választott bíróságok „negligálják”. Előfordulhat ugyanis, hogy a jogszabályok nem vonatkoznak minden paraméterükben az adott ügyekre.

A helyzettel a továbbiakban is foglalkozni kell – jelentette ki Horváth István (Fidesz), aki a precedensítéletekről írásbeli tájékoztatást is kért a VM-től. Egy Tolna megyei konkrét esettel kapcsolatban elmondta: a termelők tavaly 16 hektáron 33 tonna napraforgóra kötöttek adásvételi szerződést a Cargill Magyarország Zrt.-vel, de vis maior miatt a termény felét tudták csak leszállítani, a Cargill viszont a fennmaradó 17 tonna után mégis 500 ezer forintos kötbért és elmaradt hasznot követel. A képviselőnek további két ilyen ügyről van tudomása, ezért – a minimálbéremelést ellenőrző, korábban létrehozott bizottság mintájára – külön monitoring bizottság felállítását vetette fel a jogszabályi passzusok gyakorlati kontrolljára.
A bizottsági ülésen felvetődött, hogy a kialakult körülményeket a testületen belül rendkívüli ad hoc bizottság vagy valamelyik albizottság vizsgálja meg, amelynek előkészítésével a képviselők Jakab Istvánt és Horváth Istvánt bízták meg. Elképzelhető, hogy további jogszabály-módosításokra is szükség lesz – állapította meg Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP).