A vadászati területek kijelölésével kapcsolatos bírósági perek 95 százalékát a hatóságok nyeri meg, de a peres ügyek nagy száma mutatja, hogy szükség lenne a vadászati törvény módosítására – derült az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának albizottsági ülésén. A ülésen az Ősi-Sárrét Vadásztársaság ügyét mutatták be.

Ezt Győrffy Balázs, az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottság fideszes elnöke azzal indokolt, hogy az őt megkeresők közül ez a vadásztársaság volt az, amelyik a teljes jogi anyagot átadta. „Öt éve nem élhetünk a vadászati jogunkkal úgy, ahogy szeretnénk” – mondta Fisli József, a vadásztársaság elnök, hozzátéve, hogy nem kaptak akkora vadászati területet, mint szerettek volna. Erre Gőgös Zoltán szocialista párti képviselő felvetette, ha ebben az ügyben bírósági eljárás folyik, akkor az albizottság nem illetékes megvitatni a problémát, amire Győrffy válaszul azt mondta, hogy ebben a képviselőtársának igaza van, de a vita lehetőséget ad a vadászati törvény alkalmazhatóságának megvizsgálására.
A 2007 márciusában indult újabb 10 évre szóló vadászati terület-kijelölési ciklusban országosan 1380 vadászati terület kialakítására nyújtott be igényt 1800 kérelmező – mondta az MTI tudósítása szerint Zsigmond Richárd, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) Földművelésügyi Igazgatóságának igazgatója. A hatósági döntésekkel kapcsolatban 600 fellebbezés érkezett, az eddig lezárult perekben a hatóság 95 százalékban nyertes volt. Hozzáfűzte: 5-6 per még folyik.
Egyértelmű, a hatásköröket és határidőket is rögzítő jogszabályra lenne szükség – jelentette ki Vajai László, a VM erdészeti, halászati és vadászati főosztályvezetője. A vadászati terület kijelölését a földtulajdonosi közösség, illetve a vadászatra jogosultak kérhetik, ők haszonbérletben. Ha a jogosultak között nincs megegyezés a vadászati terület hasznosításáról, akkor az illetékes hatóság kényszerhasznosítást rendelhet el.