A szélsőséges időjárás ellenére idén a tavalyival nagyjából megegyező kukoricatermést takaríthattak be a gazdák – írja közleményében a Syngenta. Vereczkey Katalin, a Syngenta kukorica termékfelelőse szerint a kedvező felvásárlási áraknak is köszönhetően mindenképpen nyereséges vállalkozás volt ebben az évben kukoricát termeszteni.

A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) adatai alapján a szemes kukorica vetésterülete 2011-ben mintegy 100 ezer hektárral nőtt a tavalyihoz képest, így idén hozzávetőlegesen 1,22 millió hektár területet vetettek be kukoricával a hazai termelők. A termés mennyisége 6,6 tonna körül alakult hektáronként, ami szinte teljesen megegyezik a tavalyi termésátlaggal. A változékony időjárásnak köszönhetően térségenként igen jelentős eltérések voltak tapasztalhatóak a betakarított termés mennyiségében, azonban a gazdáknak idén sem volt okuk panaszra, hiszen a kedvező felvásárlási áraknak köszönhetően így is szép hasznot realizálhattak: a budapesti értéktőzsde áruszekciójában jelenleg mintegy 45 ezer forinton áll a kukorica tonnánkénti jegyzése – ez szeptember óta enyhe csökkenést jelent, de – írja közleményében a Syngenta – még mindig igen magasnak számít.
A tavalyi kirívóan csapadékos időjárás következtében több megyében belvíz hátráltatta a talaj-előkészítési munkálatokat, emiatt sok helyen elhúzódott a vetés. Tavasszal viszont a sokévi átlagnál kevesebb eső okozott problémát a termelőknek – különösen a közép-dunántúli régióban, ahol a csapadék a sokéves átlag 40 százalékát sem érte el. A nyár folyamán a gyakran változó időjárás többször visszavetette a növények fejlődését, valamint a termékenyülés időszakában sok helyen tapasztalható légköri aszály hatása szintén meglátszik az országos termésátlagon. Az ezután következő meleg, száraz időjárás gyors érést és igen gyors vízleadást okozott szinte valamennyi kukoricafajtánál.
A növényvédelmet tekintve szintén kihívásokkal teli szezont tudhatnak maguk mögött a termelők. A vetéskor elmaradt bemosó csapadék miatt sem a preemergens, sem a korai posztemergens gyomirtások hatékonysága nem volt tökéletes, így sok helyen szükségszerű volt az állományok felülkezelése. Emellett a tavalyi csapadékos évjáratnak köszönhetően idén nagy problémát jelentettek az egyszikű gyomok, mint a kakaslábfű, a muharfélék és a köles.
Összességében véve 2011 egy igazi „posztos” év volt, azaz jellemzően posztemergens gyomirtásra volt szükség, igen nagy mennyiségű későn kelő kétszikű gyommal, amelyek között főleg az évelő aszat okozott fejtörést a gazdáknak. A normál posztemergens kezelések idején a forró nappalok következtében helyenként erős fitotoxikus tünetek mutatkoztak, elsősorban ott, ahol a kezelés „melegbe ment” (reggeli kezelések) – ez főleg a szulfonilurea készítményekre igaz.
A rovarkártevők az idei évben a meleg, száraz időjárás következtében komoly gondot okoztak – egy ritkább kártevő, a takácsatka is feltűnt, amely ellen erős invázió esetén elengedhetetlen volt a védekezés – emiatt sokszor eseti engedélyt kellett kérni atkaölő szerekre.