A privatizáció során az MM-et megvásárló HÜ-ben a ménesbirtok menedzsmentje 56,4 százalékhoz, a bábolnai székhelyű IKR Termelésfejlesztési Zrt. 40,51 százalékhoz jutott, a fennmaradó részt pedig a helyi termelők és dolgozók szerezték meg. Tavaly azonban a HÜ tulajdonosi arányai megváltoztak, mivel a menedzsment által időközben megalakított Haszonhatár Vagyonkezelő (HV) Kft. 900 millió forintos tőkeemelést hajtott végre a cégben. Így a Haszonhatár a HÜ-ben 88,62 százalékos részesedéshez jutott, míg az IKR hányada 4,61 százalékra csökkent.
A 2004-es magánosítás után a Mezőhegyesi Ménesbirtoknál portfóliótisztítást és átszervezést hajtottunk végre – húzta alá Kun Mihály. Ennek során külön szolgáltatói, illetve takarmánykeverő-gabonafelvásárló kft.-t hoztak létre, míg a tervek szerint a kereskedelmi, a marketing- és az egyes befektetői feladatokat a Határhaszon látta volna el. Időközben azonban kiderült, hogy a több száz éves múltú MM nem helyettesíthető a piacon más társasággal és a „Mezőhegyesi” márkanevet sem érdemes újjal kiváltani. Ráadásul a bankok a HÜ-nek drágábban nyújtottak hiteleket a bizalmatlanság miatt, a két éve kezdődött gazdasági válság pedig végképp ellehetlenítette a céget. Ezért a tulajdonosok – belátva a téves feltételezéseket - további tőkeemelés helyett a két társaság összeolvadásáról döntöttek – mondta Kun Mihály.