Szakmailag egyáltalán nem indokolt, és jelentős érvágás lehet a vízgazdálkodás számára, hogy a kormányzati tervek szerint a vízügyi ágazat apparátusa a jövőben már csak részben fog a Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (VM) tartozni és jelentős részét áthelyezik a Belügyminisztériumhoz (BM) – írja közleményében a WWF Magyarország természetvédő szervezet.

Az előterjesztés nem ad valódi javaslatokat a vízgazdálkodásban szükséges átalakításokra, ugyanakkor azzal fenyeget, hogy az egyre kisebb szakmai stáb eddigi munkáját sem fogja tudni ellátni – állítja a WWF. Az átalakítás tervét a közmunka program sikeres végrehajtásával indokolják. Az új struktúrában a Belügyminisztérium állományába kerülő vízgazdálkodási szakembergárda a közmunkaprogram hatékony megvalósulását fogja segíteni. A kormány létrehoz egy új intézményrendszert a vízgazdálkodás szakmai felügyeletére, melynek azonban pénzügyi finanszírozása eltörpül a hozzárendelt szakmai munka nagyságához képest.
A WWF az átszervezés szinte egyetlen pontját sem tartja indokoltnak. Az ágazat már azzal is sokat vesztett, hogy nemrégiben megszűnt a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Az utóbbi években elmulasztott szakmai feladatok felhalmozódtak, ezek ellátása azonban a tervezett átalakítással még kétségesebbé válik. A vízügyért felelős minisztériumok pénzügyi forrásai az elmúlt években folyamatosan szűkültek, és az újabb átalakítás miatt reális a veszély, hogy a szakmai irányításra és felügyeletre még kevesebb pénz marad.
„A vízügyi ágazatnak nincs partnerkapcsolata a Belügyminisztérium intézményeivel, viszont az agrár- és természetvédelmi ágazattal a jövőben is szoros együttműködésre lenne szükség. Nehéz magyarázatot találni arra, hogy miért fog hatékonyabban működni a vízgazdálkodás, ha a vízügyi ágazat ezentúl két külön minisztérium irányítása alatt lesz” – fogalmazott Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.
A szakmai feladat a jövőben sem lesz kisebb, és tévhit az, hogy a vízgazdálkodás kizárólag árvízi védekezésről szól. Ennek ékes példája az Európai Unió vízpolitikáját megtestesítő Víz Keretirányelv bevezetése, ami azt irányozza elő, hogy vizeinket 2015-re jó ökológiai állapotba kell hozni, beleértve a jó minőségű ivóvíz és fürdővíz mellett a folyó menti élővilággal kapcsolatos kérdéseket. Ennek megvalósításáért az illetékes minisztérium – részben költségvetési források hiánya miatt – 2010 nyara óta szinte semmit sem tett. „Vajon hogy fog erre sort keríteni az átalakított intézményrendszer, ahol a korábbinál kisebb stáb fog vízügyi kérdésekkel foglalkozni?” – tette hozzá az igazgató.
A BM irányítása alá kerülő szakmai gárda a jövőben valószínűleg nem fog tudni foglalkozni sem a hazai, sem a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásával. „A tervezett átalakítás az árvizek elleni védekezést is nehéz helyzetbe hozhatja, arra pedig a WWF az új felállásban nem sok esélyt lát, hogy élővizeinket megmentésére kellő kapacitás legyen” – állítja Figeczky.