Új kampányt indított a Négy Mancs, mondván, hogy „jobb életet szeretne a tyúkoknak”, ezért azt a Négy Mancs, ezért azt kéri, legyen minden tojástartalmú terméken rajta, hogy a tojótyúkok ketreces vagy mélyalmos tartásban élnek-e – hangzott el a Kossuth Rádió Hajnal-táj című műsorában. A Baromfi Termék Tanács szerint az állatvédő szervezet ismét igyekszik fogást keresni az ágazaton.

Az állatvédő szervezet levélben kért tájékoztatást a tésztagyártóktól, cukrászatoktól és néhány nagyáruháztól a tojástartalmú élelmiszerek címkézési irányelveiről. A Négy Mancs szerint ugyanis fel kellene tüntetni, hogy a tyúkokat milyen körülmények között tartják. A terméktanács szerint ez az adatkérés túllép a szervezet hatáskörén, ezt még az Európai Unió (EU) sem követeli meg.
Bárány László, a terméktanács elnöke szerint a Négy Mancs „a maga kötekedő módján ismét igyekszik fogást keresni a magyar baromfiágazaton. „Most éppen nem a libamáj vagy a tollszedés van napirenden, hanem a tojótyúkok szakszerű tartása.” A szakmai testület vezetője szerint a Négy Mancs megint a szokásos hívószavakat alkalmazza: állatkínzásról és szakszerűtlenségről beszél.
„A Négy Mancs jelenleg az EU tagországaiban azért kampányol, hogy a rejtett tojástartalmakat kezdjék el jelölni az élelmiszereken. Szeretnénk, ha a jelölés rákerülne például a tésztákra, az édességekre, a tojáslikőrre és különböző szószokra is, mint például a majonéz – épp olyan egyszerűen, ahogy ez a friss tojás esetén jelenleg is történik. Az unióban a friss tojást kötelező kódszámokkal jelölni aszerint, hogy a tyúkot m ilyen tartási körülmények között tenyésztik. A tojáson lévő kód első száma jelöli, hogy milyen az élete annak az állatnak, amitől a tojás származik. A nulla például azt jelenti, hogy a tyúk ökológiai gazdaságból ered, bent és szabad téren egyaránt tölt időt, sok helye van és jó takarmánnyal látják el. Az egyes a szabadtartást jelöli, a kettes a mélyalmot, a hármas pedig a ketreces tartást. Ezt a legutóbbit pedig mi nem támogatjuk, mert ez nem biztosít jó életkörülményeket a madaraknak. Azt szeretnénk, ha ugyanez jelenne meg a rejtett tojástartalommal kapcsolatban az élelmiszeripari termékeken. Ez egyébként már folyamatban van, a cégek egy része önkéntesen alkalmazza a jelölést, különösen, ha nem ketreces tartásról van szó. Rajta van az élelmiszeren, hogy olyan tojást használtak fel hozzá, ami mélyalmos vagy szabadtartásból származik. Azt szeretnénk, hogy ez az önkéntes megjelenítés európai szinten legyen szabályozva és kötelezővé váljon Magyarországon is” – mondta a műsorban Gabriel Paun, a Négy Mancs munkatársa.
A Baromfi Termék Tanács azonban kifogásolja, hogy miután az EU-ban sem zárult le a vita a tyúktartás előírásairól, az állatvédők kampánnyal igyekeznek beelőzni. A Négy Mancs munkatársa ennek oka, hogy ez a vásárlók akarata, a gyártók pedig el kezdtek ehhez alkalmazkodni. A cégek ezért jelölik a termékeket önkéntes alapon, a politikusok pedig általában egy lépéssel később követik az emberek akaratát. „Erről vannak kutatási adataink szinte az unió minden országából: Nagy-Britanniától Romániáig és Bulgáriáig, ahol az emberek 70-90 százaléka akarja ezt a jelölést, vagyis nem csak állatvédő szervezetek szándéka ez. A politikusoknak és gyártóknak pedig figyelembe kell vennie ezt az akaratot” – nyilatkozta Gabriel Paun.
A terméktanács azonban azt mondja, hogy az állatvédőknek nincs joguk ezekhez az információkhoz. A Négy Mancs munkatársa szerint viszont a civil szervezetek szerepe, hogy saját területükön kampányoljanak például a környezetvédelemért vagy az állatok jólétéért. „Kicsit meg vagyunk lepődve, mert csak Magyarországon kaptunk ilyen reakciót az iparág részéről. Ez egy furcsa szituáció, mi elfogadjuk, hogy ők így gondolják, de erősen hisszük, hogy a végén a fogyasztók akarata győz. Magyarországon is az emberek 40 százaléka egyetért azzal, hogy legyen ilyen jelölés, ezt pedig nem lehet figyelmen kívül hagyni, bármit is mond a terméktanács” – tette hozzá az állatvédő.