Közrendbe ütközőnek kell ezután tekinteni azokat a választott bírósági ítéleteket, amelyek a hiányzó mezőgazdasági termények pótlására vagy más szolgáltatások nyújtására kötelezik a gazdálkodókat, ha felvásárlókkal kötött szerződéseiket elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt nem tudták teljesíteni. A szabályozási változtatás érdekében - Jakab István fideszes képviselő javaslatára – a parlament a napokban módosította az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt. Az ügy előzménye, hogy az ipari és kereskedelmi kamarák mellett működő választott bíróságok (vb) a tavalyi vis maioros gabonaviták miatt indult perekben számos esetben a felvásárlóknak-kereskedőknek adtak igazat a termelőkkel szemben. Jakab István szerint viszont a vb-k ítéleteikkel rendre szembementek a jogalkotói akarattal és „negligálták” a termelők pozícióját javító, éppen egy éve hozott vis maioros törvénymódosítást. A vb-k ítéleteit eddig csak eljárási hibákra hivatkozva lehetett megtámadni, mostantól viszont a termelők közrendbe ütközésre hivatkozva is a megyei bíróságokhoz fordulhatnak, ha a vb-k a vis maioros ügyekben számukra kedvezőtlen döntéseket hoznak. A jogszabályi módosítás – állítják ágazati szakértők - akár 10 milliárd forintos kártérítési összeg sorsát is érinti, és kifejezetten a Cargill Magyarország Zrt. ellen irányul. E társaság indította a vb-ken a legtöbb pert, és az eddig lezárultak közül mindet megnyerte.

Zárószavazás előtti javaslatot nyújtott be Jakab István a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (ket) módosításához, amelyet az Országgyűlés a napokban fogadott el. A parlamenti döntés értelmében a ket-es salátatörvény részeként ismét változtak az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény szabályai, amelyeket a képviselők éppen egy éve a termelői pozíciók javítása érdekében már korrigáltak. Az akkori változtatások szerint a károsult termelőknek – függetlenül az előzőleg megkötött szerződések típusától – nem kell leszállítaniuk a természeti csapások miatt igazoltan kiesett terményeiket, és emiatt fedezeti vásárlásokra, illetve egyéb kártérítésekre sem lehet kényszeríteni őket.
Ugyanakkor – miként Jakab István a parlamenti mezőgazdasági bizottság közelmúltbeli ülésén kifejtette - egyes felvásárlók – visszaélve gazdasági erőfölényükkel - a hatályos törvényi előírásokat továbbra is megpróbálják kijátszani, és nemzetközi jogtechnikai módszereket alkalmazva, a szabályozást „teljes mértékben semmibe véve” hoznak lehetetlen helyzet termelői csoportokat. A képviselő felfoghatatlannak tartotta, hogy a törvényi rendelkezéseket a kamarai választott bíróságok is „negligálják”, és ítéleteikkel gazdálkodói csődök sorozatát indítják el. A bíróságok teljes mértékben rossz hivatkozásokkal és példastatuálással akarják a termelőket rendre utasítani – fogalmazott Jakab István.
A mostani törvénymódosítás nyomán közrendbe ütközőnek kell tekinteni, ha a vb ítéletetek „a maga termelte mezőgazdasági termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben képtelen termelőt a hiányzó mezőgazdasági termény - teljesítés céljából való - pótlására, beszerzésére vagy helyette más szolgáltatás, illetve biztosíték nyújtására kötelezik.” A javaslat indoklása szerint ezután az egymástól eltérő választott bírósági ítéleteknél egységes jogalkalmazási gyakorlat alakulhat ki. A közrend fogalmának meghatározása a jogalkotó jogpolitikai értékítéletét is tartalmazza – áll az indoklásban.
A felek eddig a vb-döntéseket csak eljárási hibákra hivatkozva támadhatták meg a megyei bíróságokon, mostantól viszont a termelők az ügyeket – a módosítás hatályba lépésétől számított hatvan napon belül visszamenőlegesen is – továbbvihetik közrendbe ütközés címén. Az ipari és kereskedelmi kamarák mellett működő választott bíróságok illetékessége többnyire azért szerepel a szerződésekben, mert vitás esetekben a vb-k gyorsabb ügymenetet tesznek lehetővé a normál bírósági gyakorlathoz képest. Működésük most azért került reflektorfénybe, mert a rendkívül csapadékos tavalyi időjárás nyomán a gazdálkodók jelentős része év elején kötött – főként gabona- és olajosmag-felvásárlási - szerződéseit nem tudta teljesíteni a termésveszteségek miatt. A felvásárlók szerint viszont több olyan gazda is vis maiorra hivatkozott, akinek gabonája valójában megtermett, de azt a közben kialakult magasabb piaci árakon más vevőknek értékesítette.    
A viták nyomán számos ügy a kamarai választott bíróságok elé került, és a termelők egyes pereket meg is nyertek, de több esetben a vb-k a felvásárlóknak-kereskedőknek adtak igazat, és a gazdálkodókat kártérítésekre kötelezték a le nem szállított termények miatt. A közrendbe ütközésre vonatkozó mostani törvénymódosítás – állítják ágazati szakértők - kifejezetten a Cargill Magyarország Zrt. ellen irányul, mert e társaság indította a legtöbb vb-pert a termelőkkel - illetve közvetlenül a kereskedő cégekkel vagy egyéni vállalkozókkal - szemben, és a lezárultak közül eddig mindegyiket megnyerte. Egyes vélemények szerint mintegy tízmilliárd forintos kártérítés sorsáról lehet szó, míg más becslések 1,5 milliárdos kárösszeget mutatnak ki.
A szerződő felek maguk állapodnak meg a választott bíróságok illetékességében, ezért nonszensz, hogy a vb-k döntéseit a jogalkotók megkérdőjelezik, illetve annullálni akarják – reagáltak a törvénymódosítás hírére kereskedelmi szakértők. Szerintük a választott bíróságok ítéleteit visszamenőlegesen nem lehet érvényteleníteni. A gazdálkodók "99,9 százaléka" tisztességes, és csupán egyes gazdálkodók próbáltak visszaélni a vis maior helyzettel. A felvásárlók a tavalyi természeti csapások nyomán azt kérték a termelőktől, hogy igazolják tényleges terméskieséseiket, és csak azok ellen indítottak választott bírósági pereket, akik a vis maior tényét nem tudták bebizonyítani - közölték kereskedelmi szakértők.
A felvásárlók szerint a mostani jogalkotói hozzáállás a határidős piaci ügyleteket sodorhatja veszélybe, és ezzel végeredményben éppen a termelői kiszolgáltatottságot fokozza. Ha ugyanis a kereskedők a jogszabályi környezet miatt nem kötnek majd előre felvásárlási szerződéseket, a gazdálkodók úgy vethetik el gabonájukat, hogy semmilyen biztosítékuk nem lesz a betakarításkori árakra, így termelési kockázatuk jelentősen növekszik. Magyarországon is hasonló helyzet alakulhat ki, mint például Oroszországban vagy Ukrajnában, ahol megfelelő szerződéses rendszer hiányában a gazdálkodók rendkívüli módon „kitettek” a sokszor kiszámíthatatlan világpiaci árváltozásoknak.