Ellentmondásos évet zár a magyar zöldség-gyümölcs ágazat – mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke az MTI-nek az ágazat idei évét értékelve. Az ágazat termelése már mintegy 400 ezer tonnával meghaladta a tavalyi rendkívül alacsony, mintegy 1,8 millió tonnás szintet, ám még jóval elmarad a 2,5 millió tonnás átlagtól, amelyet az ágazat általában a közepesen jó években mindig teljesített az utóbbi 10 évben.

Az idén így mintegy 2,2 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be. A zöldség- és a gyümölcstermesztés volumene még így is 62 százalékát – valamivel több mint 180 milliárd forintot – adja a magyar kertészeti ágazatnak, amelynek éves kibocsátása mintegy 300 milliárd forint volt az idén. Ez a magyar mezőgazdaság teljesítményének mintegy az ötöde. A kertészeti ágazat teljesítményének 22 százalékát, mintegy 70 milliárd forintot a szőlőtermelés és borelőállítás adja, míg 13 százalék, mintegy 40 milliárd forint a dísznövénytermelésre jut. A fennmaradó hányad egyéb kertészeti területekről, így a gyógynövénytermesztésből származik.
A zöldségtermelés mennyisége az idén elérte az 1,66 millió tonnát, ami több mint 50 százalékos emelkedés a múlt évi 1,07 millió tonnához viszonyítva. A gyümölcstermelés ugyanakkor a tavalyi valamivel több mint 800 ezer tonnáról mintegy 550 ezer tonnára csökkent, főleg a májusi fagykárokból miatt. A magyar gyümölcsösök termelési potenciálja mintegy 950 ezer tonna, a 10 éves termésátlag mintegy 820-830 ezer tonna körül mozog.
Az ipari zöldségek esetében a gondok ellenére jó közepes év volt, a hajtató kertészetnél azonban jelentős volt a visszaesés a németországi E-coli járvány hatására. Ez mindenekelőtt a piaci árakban volt érzékelhető. Míg a gyümölcs ára jelentősen, sok esetben akár 25-30 százalékkal is emelkedett átlagosan, addig a zöldségfélék ára főként az uborka körül kialakult mizéria miatt mintegy 20 százalékkal esett. Az E-coli járvány legnagyobb vesztese, a hajtató kertészet jövő évi szezonkezdéséhez, ezért külön támogatási programot állít össze a FruitVeB.
A magyar uniós elnökség igyekezett ugyan enyhíteni az E-coli járvány okozta károkat, de mivel az árukivonással minőségi és ellenőrzési problémák is adódtak, az ország mindössze 1,5 millió eurós, azaz mintegy 400 millió forintos támogatást tudott igényelni az unió által a kivonásra és a be nem takarításra biztosított teljes, 226,2 millió euróból. Ugyanakkor a magyar gazdálkodók becsült kára az uborkabotrányból adódóan augusztus végéig elérte a 23 milliárd forintot.
A FruitVeB elnöke szerint folytatni kell a magyar kertészeti ágazat korszerűsítését. Külön is kiemelte, hogy a termálhő felhasználása ezen  a területen az egyik legfontosabb kérdés. Jelezte azt is, hogy szükséges ismételten meghirdetni az ültetvénykorszerűsítés támogatását, amely lehetővé teszi a gyümölcsösökben a fajtacserét, a vírusmentesítést, továbbá a fagy és a jégverés elleni védelmet és az öntözhető terület növelését. Az MTI-nek nyilatkozó Mártonffy Béla külön felhívta a figyelmet, hogy az alma, a körte, a cseresznye, a meggy, a dió, a kajszi és a szamóca igen jól eladható gyümölcs, ezért ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani.
Szükséges a független szaktanácsadói rendszer kiépítése, a megfelelő képzés és továbbképzés módszereinek kidolgozása, valamint a mintakertek létrehozása is. De mindez nem sokat ér, ha nem párosul a feldolgozóipari kapacitások fejlesztésével, a meglévő üzemek korszerűsítésével – hangsúlyozta. A FruitVeB elnöke külön is kitért a termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ) helyzetének rendezésére. Szerinte ugyanis a magyar zöldség-gyümölcs termelés fellendítésének a TÉSZ-ek lehetnek a motorjai. Ezeknek a szervezeteknek a támogatása visszaszoríthatná az ágazatban még meglévő jelentős, mintegy 30 százalék körüli feketegazdaságot, továbbá növekvő versenyképes árualapot biztosíthatna bel-  és külföldre is. Ehhez azonban meg kellene szüntetni a TÉSZ-ek körüli jogbizonytalanságot, a közbeszerzésekkel kapcsolatos anomáliákat, és a nemzeti szabályozás ellentmondásait – emelte ki.
Annak érdekében, hogy az ágazat 2012-ben a mostaninál jobb helyzetbe kerülhessen a FruitVeB új cselekvési programot dolgoz ki a termelői érdekeltség megteremtése, a termelés ösztönzése, valamint az árualap növelése érdekében. Szorgalmazza továbbá a feldolgozóipari fejlesztések felgyorsítást, anyagi támogatását, a kereskedelem- és a piacszabályozás fejlesztését, a szervezettség növelését. Továbbá fel kíván készülni a FruitVeB az új uniós költségvetési időszakra is, mivel az ágazat továbbra is a magyar mezőgazdaság egyik legfejlődőképesebb területe a vidéki foglalkoztatás és az értékteremtés területén.