Az ünnepek előtt kifejezetten „szezonját élte” a hallopás, amely éves szinten több százmillió forintos kárt okoz – írja a Magyar Hírlap. A horgászok szerint a rapsicok nem válogatnak az eszközökben, a lopott zsákmány egy részét pedig a balatoni éttermek asztalán kell keresni.

Nem válogatnak az orvhorgászok a Balatonon, mindent visznek, bár eleinte a nemeshal-állományt gyérítették. A technika legújabb vívmányainak segítségével évente több százmillió forint kárt okoznak. Infratávcsővel, halradarral, GPS-szel térképezik fel a halrajokat, majd száz méternél is hosszabb hálójukat az éj leple alatt vetik ki azokra – írja a lap. A Balatoni Halászati Rt. 2004 és 2007 között negyven kilométernyi hálót kobozott el a tilosban járóktól. Tavaly több mint tíz kilométernyi hálót szedtek ki a tóból a halőrök. „Ezzel a hálómennyiséggel a Siófok–Balatonfüred közötti vízterületet le lehetne fedni” – mondta a lapnak Vörös Sándor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vagyonvédelmi vezetője. Idén májusban két kilométernyi hálót szedtek ki a tóból.
Az idén előfordult, hogy negyvenkétezer forint értékben 34 kiló pontyot rabolt két orvhorgász a Keszthelyi-öbölben. Az idei csúcstartó azonban egy balatonvilágosi rapsic volt, akinek az ötszáz méter hosszú, százötven centiméter széles hálójában harminckétezer forint értékben találtak pontyot, fogast és keszeget. Vörös Sándor összehasonlításként hozzáteszi: egy kilométeres hálóval egy nap alatt nyolc mázsa halat is ki lehet emelni a tóból. „A háló azonban még az ártatlanabb módszerek közé tartozik” – teszi hozzá, és már mutat is egy házilag gyártott vasvillát a raktárnyi felszerelés között.
„Felmelegítették és kihegyezték szigonnyá” – mutatja az állatkínzó eszközt a szakember. Ennek segítségével biztos a siker. Ezt az eszközt egy hosszú nyéllel ellátva a befolyóknál alkalmazzák, főleg a nagyobb halakat célozzák meg vele. A siófoki raktárban kutakodva egy damil is előkerül, amelyen tíz centiméterenként tíz darab hármas horog található. Ezeket felfűzik egy botra, és ezzel kotorják a vizet, majd a horgok beleakadnak a halak bőrébe, és így húzzák ki őket. Idén is többször volt rá példa, hogy a busákat a befolyóknál ezzel a módszerrel „fogták”. Előkerül egy fanyélre erősített kampó is, majd feltűnik, hogy a raktár fele zsákokkal van tele, azok telis-tele vannak hálóval, ez csak az idei, eddig elkobzott hálómennyiség. Hiába találják meg az eszközt, ha az elkövető nincs meg. Mindössze tizenkét halőr dolgozik a tavon, de ők nemcsak az ellenőrzést végzik, hanem a haltelepítést, lehalászást is. Nehéz tetten érni a garázdákat. Amint meglátják a közeledő halőrt, azonnal eliszkolnak. Vörös Sándor szerint törvénymódosítással is segíteni kellene munkájukat. „Ha valakinél ott van a vízparton a háló, célszerű lenne szigorúan elszámoltatni, ha kell büntetni, mert jelen esetben nem tudunk mit kezdeni, nem tiltja semmi a háló birtoklását” – teszi hozzá.
Nemcsak a halállományban okoznak nagy kárt az orvhalászok, hanem eszközeikkel a vízi járműveket is megrongálják. Horváth Gyula, a Balatoni Hajózási Zrt. igazgatója azt mondja, az orvhorgászok miatt több hajójuk is megsérült már. „A több száz méteres háló, ha beleakad a hajócsavarba, letöri vagy elferdíti azt, ezáltal a hajó mozgása instabillá válhat – teszi hozzá. Ilyenkor búvárral kell megvizsgáltatni, vagy partra kell emelni a sérült hajót. Ennek a javítási költsége sok százezer forintot tesz ki.
A horgászokat is felháborítja a halfosztogatás a Balatonon, hiszen ők egész évben szabályosan, drága jeggyel horgásznak. Az éves, part menti felnőtt engedély 26 ezer forintba kerül, míg a tó teljes felületére érvényes horgászengedély hatvanezer forint. Az egyik balatonboglári pecás elmondja: nagyüzemi hallopás folyik ma a Balatonon, maffiaszerűen megy az egész, megvannak a bejáratot helyek, hogy melyik étteremnek adják el a rapsicok a lopott halat.
A gazdasági válság óta növekszik az illegális halászok és horgászok száma Magyarországon. Amíg 2010-ben összesen 12 610 méter illegális halászhálót emeltek ki a Balatonból, az idén már októberig begyűjtötték ezt a mennyiséget. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. adatai szerint tavaly hatvanhárom horgász területi engedélyét vonták be, az idén októberig már 87 horgásztól vették el a területi engedélyét szabályszegések miatt. Az intézkedések száma a halőri munka hatékonyságának növekedését is jelzi. Szakemberek szerint a megfelelő technikával ellátva egy húsz-huszonöt fős halőri gárda már elegendő lenne a Balaton és Kis-Balaton térségének védelmére.