A szélsőségesen csapadékos 2010 után tavaly rendkívül száraz év volt Magyarországon. Van olyan vidék, ahol a sokéves átlag felét sem érte el a csapadék, az aszálynak csak a kiváló termést szüretelő borászok örülhettek – írják az origo.hu részére készült elemzésükben az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) éghajlatkutató és meteorológus munkatársai.

Az éghajlatkutatók szerint a két rekordév nem tudható be egyértelműen a klímaváltozás hatásának, de jelzi, hogy szélsőségesebbé válik az időjárás Magyarországon. Magyarország éves csapadékmennyisége átlagosan 500-800 milliméter. Az elmúlt két év értékei nem maradtak ebben a sávban, szélsőségesen oszlott el a csapadék: 2010-ben a szavannák esős évszakára, 2011-ben pedig félsivatagra emlékeztetett az ország időjárása.
2010-ben az évi csapadékösszeg országos átlaga 958,5 milliméter volt, több mint 130 milliméterrel meghaladva az 1940-es, addigi rekordot (824 mm). A legcsapadékosabb helyen, Jávorkúton 1554,9 mm esett, szintén jóval meghaladva a korábbi csúcsot jelentő 1510 mm-es értéket, amelyet 1937-ben, Kőszeg-Stájerházaknál mértek. 2010 májusában addig soha nem látott áradáűsok alakultak ki a kisebb folyókon, de júniusban is megáradt a Bódva, a Sajó, a Hernád, az Ipoly és a Duna is. Rendkívül esdős a szeptember, decemberben csurig telt a Balaton.
A 2011-es év ellenkező irányú kilengést, rendkívüli szárazságot hozott. Az előzetes adatok alapján az országos csapadékösszeg 2011-ben 404,4 milliméter volt, ami 4,3 milliméterrel kevesebb, mint az eddigi legalacsonyabb érték, amelyet a meleg és száraz 2000-es évben regisztrált az OMSZ.
Mivel a vegetációs időszak elején a talaj alsóbb rétegeiben bőségesen volt nedvesség, és a nyár közepén is esett több-kevesebb csapadék, a szárazság hatásai nem voltak mindenki számára szembetűnőek, pedig 1901 óta nem volt ilyen száraz év Magyarországon - állapították meg OMSZ munkatársai.
Magyarország időjárását befolyásolja a keleti kontinentális, a nyugati óceáni és a déli mediterrán éghajlat hatása. Attól függően bőségesebb, illetve szűkösebb a csapadék, hogy melyik klímahatás kerekedik felül. Nem ritka a szárazföldi hatás túlsúlya, így rendszeresen fordul elő aszály Magyarországon és a térségben. 2011-ben túlnyomóan a szárazföld befolyása érvényesült, ez okozta a rekordalacsony csapadékot – mondta Lakatos Mónika, az OMSZ éghajlatkutató osztályának munkatársa.
„Ilyen nagymértékű eltérést két egymás utáni év csapadéka között még nem tapasztaltunk, sőt, a múlt század első felében inkább volt jellemző a nedves évek csoportosulása. Egy-egy eseményt, ilyenformán a rekordot hozó évek szomszédságát sem lehet egyértelműen betudni a klímaváltozásnak, de tény, hogy erősödik a magyarországi klíma szélsőséges jellege, az elmúlt két év csapadékviszonyai is ezt a tendenciát támasztják alá” – mondta Lakatos Mónika.
Érdekes, hogy 2010-ben sokkal több csapadék esett, mint az addigi legesősebb évben, 2011-ben viszont csak kicsivel dőlt meg a szárazsági rekord, mivel tartós, komoly szárazság többször is előfordult korábban. Az éves csapadékösszeg csökkent az elmúlt száztíz évben, vagyis egyre gyakrabban fordulnak elő szélsőségesen száraz évek.
A többlet 2010-ben volt a legnagyobb, a csapadékhiány pedig 2011-ben. 2010-ben a szokásosnál 70 százalékkal több csapadék hullott, 2011-ben pedig a sokéves átlagnál 30 százalékkal kevesebb csapadék volt. A legutóbbi két év csapadékellátottsága is megerősíti, hogy szélsőséges csapadékviszonyok, vagyis áradás, aszály, belvíz egymást követő években, sőt akár egy éven belül is kialakulhatnak a Kárpát-medencében, így persze Magyarországon is.
A legszárazabb harminc évet bemutató rangsor élére a 2011-es év került. Az ezredforduló óta különösen aszályos volt 2000 és 2003 is. Az 1990-es évekből 1992, 1990, 1994, 1997 és 1993 jelenik meg a szárazsági toplistán. Az országnak alig volt olyan része, ahol a szokásosnál több csapadékot mértek volna. A legnagyobb csapadékhiány a Dunántúl középső régióiban jelentkezett, átlagos, illetve azt egy kissé meghaladó értékek csupán a Hajdúság területén fordultak elő.
Az éves csapadékmennyiség tavaly a sokévi átlag mintegy 70 százaléka volt. Az év során csupán két hónapban, júliusban és decemberben esett az átlagosnál több csapadék, az év többi részében a szokásosnál szárazabb volt az idő. A legszárazabb hónap november volt, amikor az országos átlag csupán 0,3 milliméter volt.
A tavalyi szárazság hatásait enyhítette, hogy az előző évben hullott szélsőségesen nagy mennyiségű csapadék miatt lényegesen nagyobbak voltak a talaj víztartalékai, mint átlagos viszonyok között, ezért a mélyebbre nyúló gyökérzetű növényeknél később jelentkeztek a vízhiány tünetei.
A különböző növényi kultúrákra tehát igen eltérő módon hatott a szárazság - a szőlő szempontjából kifejezetten kedvezően alakultak az időjárási körülmények. A meleg, de nem túlságosan meleg, napos, száraz szeptember nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy sokfelé kiemelkedő minőségű alapanyagot szüreteljenek a várhatóan kitűnő borokhoz. Az extrém száraz ősz azonban megnehezítette az őszi talajmunkákat: megnőtt a szántás-vetés energiaigénye, és az őszi vetés is nagyon erősen megsínylette a vízhiányt. Ezáltal a 2011-es év időjárási viszonyai már a 2012-es év gazdálkodási körülményeire is jelentős mértékben hatnak.