A szárazsággal küzdő mezőgazdasági területeken áttörést jelenthet a hangyák és a termeszek mesterséges jelenléte – írja a greenfo.hu. Azokon az afrikai termőterületeken ugyanis, ahol elterjedtek a hangyák és a termeszek, a növények a járataik segítségével könnyebben jutnak éltető vízhez, így a búza hozama 36 százalékkal nagyobb.

Csaknem egy milliárd éhes ember problémáját oldhatja meg az a vizsgálat, amelyet a Sydney Egyetem kutatói végeznek. A világ számos pontján, de legfőképpen az afrikai szub-szaharai térségben jellemző, hogy a talaj terméketlenné vált. Ennek kapcsán ma már egyre többen hajtják le éhesen a fejüket, mivel a legalapvetőbb élelmiszereket is csak nagy nehézségek árán tudják megtermelni, vagy épp megvásárolni, hiszen az árak is folyamatosan emelkednek. Helyi gazdálkodók beszámolói szerint a termőföldek annyira leromlottak, hogy évente 15-20 százalékkal kevesebb gabonát sikerül csak aratniuk. Borúlátó jóslataik szerint öt éven belül csupán a korábban megtermelt gabona felét tudják majd learatni, és ennek már érezni a hatását, mivel egyre több település élete függ az élelmiszersegélyektől.
Az egyetlen menekülési út az lehet, hogyha a gazdák valamilyen módon javítják a termőföldjük minőségét. Az ausztrál egyetem kutatói szerint ehhez nem is vegyszerekre van szükségük, csak megfelelő rovarokra, pontosabban hangyákra és termeszekre. A szárazabb termőföldeknél a hangyák és a termeszek jelenléte és munkája javított a termőföld minőségén és így az aratás is sikeresebben zárult. A rovarok egyszerűen csak járatokat alakítanak ki a földben, amelyeken keresztül az amúgy szikkadt talajban a növények is könnyebben jutnak vízhez. Az is kiderült, hogy a termeszek plusz tápanyagokat is juttatnak a talajba, mivel növelik annak nitrogéntartalmát. A rovarok táplálkozó szervében megy végbe egy olyan változás, amely továbbadja a már feldolgozott nitrogént a nyálukon és az ürülékükön keresztül. Azokon a termőföldeken, amelyeket termeszekkel és hangyákkal kezelnek, 36 százalékkal több búza termett, mint a kezeletleneken.
A termeszek alkalmazása a talaj javításához egyébként igen elterjedt Afrikában, amit megkönnyít, hogy a fekete kontinensen több mint 660 féle termesz él. Bár nagy többségük inkább károsítja a gabonákat, főként az olyan egzotikusnak számító ültetvényeket, mint a kukorica és a cukornád, a farmerek mégis megtalálták annak a módját, hogy miként lehet a jótékony aprócska élőlényeket segítségként alkalmazni.
Nyugat-Afrika számos államában a termőföldekre fadarabokat raknak a gazdák, hogy a termeszek megtelepedjenek a területeken. Burkina Faso-ban pedig a gazdák trágyával töltenek meg lyukakat az új ültetvények közelében, hogy odacsábítsák a termeszeket. Malawiban is talajjavítóként tisztelik a termeszeket és előszeretettel ültetnek banánültetvényeket termeszhalmok közelében. Ugandában, Nigerben, Zimbabwéban is hasonlóan járnak el. Gyümölcsöskerteket, zöldségültetvényeket alakítanak ki a termeszhalmok közvetlen közelében, Zambiában pedig egyszerűen a termeszfészkeket bolygatják meg, és ásóval, földestül hordják az ültetvényekre a megbolygatott termeszeket.