A magyar mezőgazdaság részaránya az Európai Unión (EU) belül 2 százalék, amely megegyezik a lakosság arányával, ezzel szemben agrár- és vidékfejlesztési jogcímen 3-3,5 százaléknyi forrást kapunk – mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára a Tolnai Népújságnak adott interjújában. Az évi több százmilliárd forintot nemzeti forrásokból nem lehetne finanszírozni, tehát az agráriumban dolgozók számára a nehézségek ellenére is fontos az uniós tagság.

Ha úgy tetszik: haszonélvezői vagyunk az uniónak a bürokrácia, a parasztbosszantó jogszabályok ellenére is – mondta Czerván. Van úgynevezett társfinanszírozott támogatás is, amelyből a legismertebb az ÚMVP, legújabban Darányi Ignác-terv, amely például már a tanyaprogramot is támogatja, és van a tisztán nemzeti támogatás. Ez utóbbinak a nyolcvan százaléka az állattenyésztést segíti.
Az államtitkár szerint nagy szükség van erre a megbomlott egyensúly helyreállítása érdekében. „Ezt a pénzt arra fordítjuk, amit még az unió egyáltalán engedélyez. Ilyen például a sertéságazatban mintegy 6 milliárd forintnyi állatjóléti támogatás. Ezeket a lehetőségeket is igyekszünk teljes egészében kihasználni, amire az idén is biztosítjuk a szükséges pénzt” – tette hozzá. A jelenlegi 70-30 százalékos arány szerinte már a növénytermesztést is veszélyezteti.
A növénytermesztésben dolgozók számára kedvezőek voltak a piaci viszonyok. De az igazán nagy árugrás 2009–2010 között következett be – mondta Czerván. Tavaly is tartott a növekedés, de már sokkal kisebb volt a dinamikája. Ennek mozgatója az élelmiszer iránti globális kereslet növekedése. Tehát nem a magyar időjárás emelte az árakat, hanem a világpiaci kereslet.
Az állattenyésztés területén is elindult a változás a 2009-es mélyponthoz képest – jelentette ki. Erre nagy szükség volt, mert a takarmányárak rontották a jövedelmezőséget. A kertészeti ágazatban a német baktériumfertőzés megzavarta a fogyasztókat, „amit igyekeztünk kezelni”. Ez az egész uniót megrázta, majdnem padlóra küldte a zöldségtermesztést. Ugyanúgy, mint a dioxin-ügy a sertéságazatot. „Akkor is egészen határozottan léptünk fel, leállítottuk a német importot. Ezzel megmentettük a magyar termelőket” – állította.
Az államtitkár szerint ugyanakkor felesleges a nagyüzemek és a kisüzemek szembeállítása, „az a lényeg, hogy minden termelő értéket állítson elő, függetlenül attól, hogy önellátásra, helyi vagy nagyobb piacra dolgozik. A sokszínű, több lábon álló mezőgazdaságé a jövő” – jelentette ki.