Akár a 40 ezer forintot is meghaladhatja az idei aratás után a minőségi búza tonnánkénti felvásárlási ára a fizikai piacon - mondta az agromonitor.hu-nak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.  Az áremelkedés az ár- és belvízkárokra és a világpiaci keresletnövekedésre vezethető vissza. A takarmánybúza ára 25-26 ezer forint között mozoghat, szemben a korábban prognosztizált, 18-20 ezer forintos tonnánkénti árszinttel. A malmok a búzapiaci drágulás miatt máris 10-12 forintos kilónkénti lisztáremelést jelentettek be.

A korábban prognosztizált, 30 ezer forint alatti tonnánkénti árak helyett már most 32 ezer forint körüli felvásárlási árak alakultak ki a minőségi búzára a hazai piacon, a későbbiekben pedig az árak elérhetik a 35-40 ezer forint is – mondta Vancsura József. Ezzel a búzaárak már az aratás után átléphetik a tavalyi szezon legmagasabb, 35 ezer forint körüli tonnánkénti árszintjét. A drágulás várhatóan a takarmánybúzára is hat: a GOSZ szerint e termény ára 25-26 ezer forint lehet, szemben a korábbi várakozásokban szereplő 18-20 ezer forinttal.
Az áremelkedést részben az okozza, hogy az ár- és belvizek 30-40 százalékos kiesést okoztak a búzatermésben. A Vidékfejlesztési Minisztériumban (VM) létrehozott aratási koordinációs bizottság a betakarítható termésmennyiséget 3,5-4 millió tonnára becsüli, a minőségről pedig – közölte Vancsura József – két hét múlva lehetnek megbízható adatok. Eközben szintén a drágulás „irányában hat”, hogy a környező államok – Lengyelország, Ukrajna, Oroszország – szintén gyengébb terméseredményekről számolnak be és a világpiac is keresletnövekedést tükröz.
Mint beszámoltunk róla, a malmok az alapanyag drágulása már most bejelentették, hogy kilónként 10-12 forinttal emelik a liszt átadási árát. A vidékfejlesztési tárca ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a gazdálkodók jelentős része a magasabb felvásárlási árak mellett is veszteséget szenved, mert a természeti csapások miatt termésátlagaik jobban csökkentek. A minisztérium szerint a veszteség elérheti a hektáronkénti 40-60 ezer forintot is, és ezt az uniós területalapú támogatás legfeljebb mérsékelheti. Ezért a VM pénteken egyeztet az agrárfinanszírozásban érintett pénzintézetekkel és garantőr szervezetekkel a meglévő gazdálkodói hitelek átütemezéséről, a közraktár-finanszírozásról, valamint új forgóeszköz-hitelkonstrukciók kidolgozásáról és az ezekhez kapcsolódó kamattámogatásról – jelentette be szerdán Czerván György, a tárca államtitkára.