Nem valósult meg az elmúlt években az a kormányzati célkitűzés, amely szerint az állattenyésztés mezőgazdasági súlyát növelni kell – szögezi le a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) számára készített stratégiai javaslatcsomagjában a Magyar Sertéstartók Szövetsége. A szervezet szerint állami kockázati tőkére lenne szükség a hosszú távú fejlesztésekhez, a sertéstartók feldolgozóipari koncentrációjához pedig hitelfelvételhez kapcsolódó kormánygarancia kellene. A mára évi 1,5 millió darabra duzzadt sertésimport sokszor azt a célt szolgálja, hogy letörje a hazai felvásárlási árakat. A feketevágásokat és a feketekereskedelmet - állítja a szövetség - úgy lehetne visszaszorítani, ha a húsipari termékek 25 százalékos áfája egyszámjegyűvé válna. A teljes javaslatcsomagot Jogi esetek című rovatunkban közöljük.

Nem elegendőek a hosszú távú sertéságazati fejlesztésekhez az élelmiszergazdaságban képződő források, ezért elkerülhetetlen az állami kockázati tőke megteremtése - hangsúlyozza javaslatcsomagjában a szövetség. A szervezet szerint ma a fejlesztésekhez járó uniós támogatásokat sem lehet maradéktalanul felhasználni, mert a beruházások finanszírozásához szükséges saját források nincsenek meg, a kereskedelmi bankok pedig nem hajlandók a mezőgazdasági termelőket hitelezni. A sertéstartóknak nincsenek olyan feldolgozóipari integrációik, amelyek tárgyalóképesek lennének a kereskedelmi láncokkal, ezért minden ilyen jellegű törekvést - akár hitelfelvételhez kapcsolódó kormánygaranciával is - támogatni kell – állapítja meg a szövetség.
Nem valósult meg az elmúlt években az a kormányzati célkitűzés, hogy az állattenyésztés mezőgazdaságban betöltött szerepét erősíteni kell - hangsúlyozza a szervezet. A növénytermesztés aránya a mezőgazdasági tevékenységek kibocsátásából 65 százalékot ér el, miközben az állattenyésztési ágazatok visszaszorulóban vannak. A sertéságazat ezen belül még drámaibb visszaesést produkál: a sertéslétszám lassan 3 millió darab alá csökken. Az idei év első három hónapjában 360 ezer darab importsertés érkezett az országba, és ez éves szinten csaknem 1,5 milliós importnak felel meg. A behozatalra ugyanakkor sokszor csak azért van szükség, hogy a hazai termelői árakat letörje – véli a szervezet.
A sertésszektorban továbbra is meghatározó szerepet tölt be a feketevágás és a feketekereskedelem. Ezért - állítja a szövetség - a húságazat 25 százalékos áfáját egy számjegyűvé kellene alakítani, mert ezzel a feketekereskedelmet is vissza lehetne szorítani, mivel ennek egyik „alapját” a külföldről áfamentesen bekerülő áruk adják.