Az OTP Bank "kiszállása" miatt volt szüksége a Péti Nitrogénművek (PN) Zrt.-nek 2009-ben a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. 10 milliárd forintos, állami garanciával ellátott forgóeszközhitelére - jelentette ki Bige László, a vállalat tulajdonosa a parlamenti mezőgazdasági bizottság "elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit" vizsgáló albizottsága előtt. Az OTP a hitelezés beszüntetésével egyidőben nem vette le a társaság vagyonára bejegyzett jelzálogjogot, ezért a PN más bankoktól sem kapott forrásokat. A vállalat azóta összes MFB-s és más pénzintézeti tartozását visszafizette, és a Bige-cégcsoport - fogalmazott a tulajdonos - soha többet nem kívánja kiszolgáltatni magát a bankoknak. Győrffy Balázs, az albizottság fideszes elnöke szerint a testület "nem akar nekimenni" az egyetlen magyar tulajdonban maradt vegyipari cégcsoportnak, csupán azt vizsgálja, hogy az előző kormány az állami garanciális hitelnyújtás kapcsán körültekintően és a jogszabályok figyelembevételével járt-e el. Így például kérdéses, hogy az MFB miért alakította ki sürgősségi eljárássa a hitelfeltételeket két nappal azelőtt, hogy az akkori kabinet 2009 januárjában a PN-re vonatkozó kormányhatározatból törölte a cégrészvények letétbe helyezését. Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos szerint az ügyet akkor lehet tisztázni, ha az albizottság meghallgatja Bajnai Gordon akkori gazdasági minisztert, illetve Zdeborsky Györgyöt, az MFB igazgatóságának korábbi elnökét és Erős János volt vezérigazgatót. "Az ügy nem ügy" - fogalmazott ugyanakkor a bizottsági ülésen Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő.

A gazdasági válság nyomán a Péti Nitrogénműveket egyedüliként finanszírozó OTP a cég forgóeszközhitelezést beszüntett, így 2009-re a vállalat 13-15 milliárdos hitelállománya nullára apadt - fogalmazott a bizottság előtt Bige László. Az OTP a PN saját likvid pénzforrásait sem bocsátotta rendelkezésre, a cég vagyonára bejegyzett jelzálogjogot pedig nem vette le, ezért a társaság más pénzintézetektől sem kapott hiteleket. Az üggyel kapcsolatban indult bírósági eljárás a mai napig is tart - húzta alá a cég tulajdonosa.
A forráshiány miatt a PN műtrágyatermelése 2009 októberében leállt, és ez a cégnek havonta 1,5 milliárd forintos veszteséget okozott. Az állandó költségeket ugyanis - így például a szerződsések szerinti energiaszámlákat - a munka szünetelése ellenére is fizetnie kellett. Bige László szerint a kereskedelmi és iparkamara mellett működő választott bíróság például a Shell Hungary Zrt.-nek mintegy 3,5 milliárd forintos kártérítést ítélt meg, mert a PN a vállalattól nem vett át a gázt.
Ekkor a tulajdonos - utolsó lehetőségként - az MFB-hez, illetve az akkori földművelésügyi miniszterhez fordult, hogy az állam a PN-nek biztosítson forgóeszközforrásokat. Bige László hangsúlyozta: a Péti Nitrogénművek, illetve a korábban megvásárolt és mára a Bige Holding Kft.-be olvadt Tiszamenti Vegyiművek az egyetlen magyar tulajdonban maradt hazai vegyipari csoportnak számít. A vállalkozások a tulajdonos szerint biztos műtrágyaellátást és árstabalitást nyújtanak a gazdálkodóknak, miközben az elmúlt húsz évben semmilyen támogatást vagy térítésmentes hitelt nem vettek igénybe. Szeretném, ha ezt az albizottság figyelembe venné - fogalmazott Bige László.
A PN akkori helyzetét az is nehezítette, hogy 2005-2008 között százmillió eurós, régi orosz technológiát kiváltó beruházást valósított meg, amely a vállalat saját pénzeszközeit felemésztette. Az MFB a fejlesztésekhez mintegy 85 milló eurós forrást nyújtott, amelyből a cég 2009-re 30 milliót már visszafizetett. Az akkori uniós szabályozás az állami bank számára csak beruházási finanszírozást tett lehetővé, ezért a pénzintézet a forgóeszközhitelezés érdekben a cég még megmaradt beruházási hiteleit technikaliag megújította. Emiatt viszont - közölte Bige László - a vállalatnak összességében 500 millió forintos garanciavállalási díjat kellett fizetnie. A PN új forrásként 12 milliárd forintos forgóeszközhitelt kért, de csak 10 milliárdot kapott 80 százalékos állami készfizető kezességvállalás mellett - állapította meg a tulajdonos.
A hitelügylet kapcsán a vezetők felelősségéről soha nem tettem kijelentéseket - fogalmazott az albizottság előtt Budai Gyula. Szerinte az ügyet akkor lehetne tisztázni, ha a testület meghallgatná Bajnai Gordon akkori gazdasági minisztert, illetve Zdeborsky Györgyöt, az MFB egykori ig-elnökét és Erős Jánost, a bank volt vezérigazgatóját. Kérdéses például, hogy - vetette fel Győrffy Balázs az albizottság fideszes elnöke - az akkori kormány miért törölte a szerződéses feltételek közül a társaság részvényeinek letétbe helyezését. Az MFB - tette hozzá Budai Gyula - a hitenyújtással kapcsolatban 2009. január 21-én, két nappal a kormányhatározat módosítása előtt rendelt el sürgősségi eljárást és döntött a folyósítás kritériumairól.
Ez az ügy nem ügy - fogalmazott ugyanakkor Gőgös Zoltán, a testület MSzP-s tagja. Hozzátette: a részvények letétbe helyezésére azért nem volt szükség, mert az állami bank a PN vagyonelemeire jelzálogjogot jegyeztetett be. Így ez szolgált volna fedezetül, ha a cég nem tudott volna fizetni. Ha a társaság ellehetetlenül, részvénypapríjai semmit sem értek volna - szögezte le Gőgös Zoltán.
Időkezben viszont - burkolt állami támogatás gyanújával - az Európai Bizottság is eljárást indított, amelynek végén az állami hitel kamatait 6 százalékra emelte, és ezt a mostani kormány elfogadta. A módosított kamat - szögezte le Bige László - négyszer nagyobb volt a piacon ma elérhető kondícióknál, ezért a PN a közelmúltban a hitel teljes összegét törlesztette. (A társaság az elmúlt években 2 milliárd forint már visszafizetett, ezért most 8 milliárdot törlesztett). A tulajdonos szerint a cégcsoport soha nem kívánja többet kiszolgátatni magát a bankoknak, ezért szinte valamennyi más banki hitelét is visszafizette. A holdinghoz tartozó vállalkozások közül 28-nak egyáltalán nincs hitele, további kettő pedig minimális, 3-4 milliárdos pénzintézeti kölcsönnel működik. A cégcsoport ezt is bármikor törleszteni tudná, mivel számláin ma 23 milliárdos készpénzállomány van. Ha a társaságoknak - szögezte le Bige László - forrásokra lenne szüksége, a holding inkább kötvényeket bocsátana ki a nemzetközi tőzsdéken. A PN Londonban nemrég már végrehajtott egy 50 millió eurós kötvénykibocsátási akciót, de e forrásokat is vissza tudná fizetni -jelentette ki a tulajdonos.