Jól alakult a napraforgó-termelők számára az idei év a változékony időjárás és az elhúzódó vetés ellenére is – állapítja meg közleményében a Syngenta. A társaság szerint a gazdálkodók mindenképpen haszonnal zárhatják az évet, mert a termésátlagok és a felvásárlói árak egyaránt magasak.

A napraforgó-termelés jelentősen nőtt tavalyhoz képest, mivel a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint a vetésterület 575 ezer hektár körül alakult, és ez mintegy 3 százalékos növekedésnek felelt meg – közölte elemzésében a Syngenta. A gazdálkodók országosan 2,4 tonna hektáronkénti termést takarítottak be, és ez felülmúlva az előzetes várakozásokat is.
A vállalat szerint a kedvező felvásárlási árak és a jó termésátlagok nyomán a napraforgó a termelőknek most mindenképpen hasznot hoz. A Budapesti Értéktőzsdén a napraforgómag havi jegyzése - a jó terméskilátások miatt – a közelmúltban mérsékelten, tonnánként 97 ezer forintra csökkent, de a decemberi jegyzés már ismét 99 ezer forint volt október utolsó hetében.
A tavalyi extra csapadékos időjárás nyomán több megyében (így például Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnokban) a belvíz hátráltatta a tavaszi talaj-előkészítést, így sok helyen elhúzódott a vetés és gyakran lehetett látni egyenetlen keléseket. Idén áprilisban viszont a sokéves átlagtól elmaradó csapadék nehezítette meg a gazdák munkáját: voltak olyan területek, ahol kevesebb csapadék esett, mint a sokéves átlag 20 százaléka. A nyár első felében a változékony időjárás hatására a növények fejlődése többször is megtorpant, de ezután az érésnek és a betakarításnak kedvező meleg időjárás következett.
A Syngenta elemzése szerint a vetőmagokat tekintve a Clearfield (IMI toleráns) és a klasszikus szegmens a legmeghatározóbb, amelyek együttesen lefedik a vetésterület mintegy 76 százalékát. A Clearfield gyomirtási technológia idén tovább növekedett, és elérte a 300 ezer hektárt. Eközben a klasszikus szegmens ismét csökkent, és már csak 140 ezer hektáros területet foglalt el. A maradék területeken SU toleráns, HO (magas olajsavtartalmú) és herbicid toleráns napraforgóhibrideket vetettek a gazdák.
Az idei szezon növényvédelem szempontjából is változatosan alakult – állapította meg a társaság. A vetéskor elmaradt, nagy mennyiségű bemosó csapadék a preemergens kezelések hatékonyságát rontotta, így sok helyen szükségszerű volt az állományok felülkezelése. A tavalyi év csapadékos évjáratának köszönhetően idén nagy problémát jelentettek az egyszikű gyomok (elsősorban a kakaslábfű), és továbbra is megoldandó feladat maradt a fehér libatop- és a parlagfű-mentesítés is. E két gyom idén is nagy mennyiségben elszaporodott, így a száraz és forró, augusztusi-szeptemberi időjárás ellenére indokolt volt a napraforgó vegyszeres állományszárítása.
Az ez évi szezonban viszont a napraforgó-állományokat az átlagosnál kisebb mértékben fertőzték a kórokozók: az évjáratban a kártételek elsősorban az alternáriás levél- és szárfoltosság, a hamuszürke szárkorhadás és a fehérpenész számlájára írhatók. Azokon a területeken, ahol valamilyen hajlamosító tényező (például a kedvezőtlen elővetemény, a nitrogénbőség vagy a gyomosság) éreztette hatását, ott 20-25 százalékos fehérpenészes szártő-fertőzöttség is kialakult. Ritkábban ugyan, de - minimális szártő-megbetegedés mellett - 10-15 százalékos tányérrothadás is előfordult.
Az idén mindenki a saját bőrén érzékelhette, mit tud okozni egy csapadékhiányos esztendő – állapította meg Bíró János, a Syngenta igazgatója. Hozzátette: az időjárás szélsőségessége és kiszámíthatatlansága a napraforgót különleges pozícióba „emeli”. Szerinte a különböző szántóföldi növényfajok termésátlag-stabilitását tekintve a napraforgóé a legmegbízhatóbban kiegyenlített, illetve az elvárt termésátlag is a legbiztonságosabban elérhető. Mindehhez hozzájárul a napraforgó jó termeszthetősége az extenzívebb talajokon, a gyengén humuszos homokon és a szikeken. Ezt támasztja alá az országos szinten elért, 2,4 tonnás hektáronkénti termésátlag, amely kiváló eredménynek mondható – állapította meg az igazgató.