Újra engedélyezte a tisztiorvosi hatóság az április végén a forgalomból kivont Csalomon csapdák egy részének forgalmazását. Azok a termékek kaptak ismét zöld utat, amelyek nem tartalmazzák a nem engedélyezett diklórfosz hatóanyagot. A gyümölcstermesztők szerint egyrészt indokolatlan volt az összes ilyen típusú csapda forgalmazásának tiltása, másrészt pedig állítják: az agrár-környezetvédelmi (akg) programban résztvevő gazdálkodók éppen a legkritikusabb időszakban nem védekezhettek előírásszerűen, aminek következményeként hatalmas veszteségek érhetik őket.

Elvesztheti támogatási jogosultságát a több tízezer hektárnyi gyümölcsösben gazdálkodó termelő, mivel az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) április végén betiltotta az összes Csalomon rovarcsapda forgalmazását és előállítását – állítja a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB). Mint ismert az ÁNTSZ azután szankcionált, hogy kiderült: a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Növényvédelmi Kutatóintézete (NKI) az általa forgalmazott Csalomon rovarcsapdák mellé olyan molyirtó csíkot adott ajándékba, amelyik a forgalomból már kivont diklórfosz hatóanyagot tartalmazott. A tisztiorvosi hatóság arra hivatkozva, hogy az NKI nem tudja dokumentálni, hogy mely csapdák tartalmaznak diklórfoszt, a teljes termékcsalád forgalmazását betiltotta, az MTA elnöke, pedig felfüggesztette pozíciójából az intézet igazgatóüját.
„Ágyúval lőttek verébre, hiszen a rovarcsapdák csupán fél százalékában található meg a diklórfosz” – mondta az agromonitor.hu-nak Lux Róbert, a FruitVeB elnökhelyettese. Ráadásul a csapdákban lévő hatóanyaggal nem érintkezik sem az ember, sem a növény, csupán a kártevő – magyarázta. A rovarcsapdákat – amelyek különböző anyagokkal, például szexferomonokkal messziről odacsalogatják a rovarokat – a rajzás időpontjának pontos megállapítására használják, segítségükkel jóval hatékonyabb a permetezés, nemzedékenként egy-két permetezéssel kevesebbre lehet szükség, mint ha „naptár” szerint juttatják ki a hatóanyagot a gyümölcsösökbe.
Az akg-program keretében pedig a jogszabály kifejezetten előírja a rovarcsapdák használatát, illetve a kíméletesebb permetezést, amit most egyszerűen nem lehetett betartani – állítja Lux. Éppen a csapda nélküli kritikus időszakban rajzott ugyanis például az almamoly. Azaz a termesztők a rajzás előrejelzése nélkül vagy többször voltak kénytelenek permetezni – amivel kockáztatják az akg-támogatást –, vagy nagy valószínűséggel nem találták el a pontos időpontot, és kukacos lesz a gyümölcsük, ami óriási veszteséget jelent számukra – jelzi előre az alelnök. Közben a környezet is jobban károsodott, ugyanis a minimális mennyiségű hatóanyag kihelyezése helyett több tonna növényvédő-szerrel többet permeteztek ki a gazdálkodók.
Az ügy pikantériája, hogy nem csak a FruitVeB, hanem több hazai kutató szerint is indokolatlan volt az ÁNTSZ lépése. A rákkeltőnek titulált diklórfoszról ugyanis eddig nem bizonyosodott be, hogy lenne ilyen hatása, rovarcsapdában történő felhasználásáról pedig az Európai Unió (EU) is azt állítja, hogy az emberi szervezetre nincs kockázata. A diklórfoszt egyébként az EU nem betiltotta, hanem a növényvédő-szerek újraengedélyeztetése során nem újította meg forgalmazási jogosítványát. A vegyülettel kapcsolatos dosszié azonban nem lezárt, a diklórfosz forgalmazója nem nyújtotta be az összes szükséges papírt.