A halételek „királynőjeként” is emlegetett halászlé az első helyre kívánkozik a halgasztronómiai sorrendben, főleg ha bajai módra, gyufatésztával készítjük és fogyasztjuk.

A bajai halászlénél nem passzírozunk, ezért itt az étel „lelkét” a jó minőségű piros paprika adja. Lehet, hogy a lé kevésbé lesz sűrű a passzírozós változatokhoz képest, de egyáltalán nem kell tartanunk attól, hogy híg, „átlátszó”levest kapunk. Rendkívül fontosak azonban a jó arányok és a helyes főzési technikák, amelyeket ha betartunk, kiváló, krémszerű, könnyed halászléhez juthatunk. És mindezt egy óra alatt készíthetjük el, szemben a passzírozás hosszadalmas és fáradságos műveletével.
A bajai halászléhez soha ne használjunk fagyasztott halat, mert ezzel az étel frissességét veszíthetjük el. További lényeges fogás, hogy a hozzávalókat egyben, hideg vízzel felöntve rakjuk a tűzre, és csak a pirospaprikát és a cseresznyepaprikát (esetleg az ikrát és a tejet) helyezzük bele később. A hal 60-70 százaléka ponty legyen, a fennmaradó részt tetszés és a halkínálat szerint variálhatjuk. A halak fejét és farkát is belefőzzük a halászlébe.
A lepikkelyezett és megtisztított halakat keresztben körülbelül kétujjnyi vastagságban felszeleteljük, a nagyobb fejeket hosszában kettévágjuk. A haldarabokat sózzuk, majd legalább egy órára a bográcsba tesszük. Közben apróra vágjuk a vöröshagymát, ráborítjuk a halakra, és a bográcsba helyezzük a bevagdosott paradicsomot és fehér paprikát is, majd rányomjuk a pirosaranyat (esetleg – 5 kilogramm halra számítva – két-három halászlékockát is morzsolunk az alapanyagokhoz).