Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, Poprády Géza, a Magyar Agrárkamara miniszteri biztosa, Weisz Miklós, az AGRYA-Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetségének elnöke, Roszik Péter a Győr-Moson-Sopron megyei agrárkamara elnöke és Vidmann Mihály, a Magyar Parasztszövetség elnöke is tagja többek között a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) százhúsz tagú tanácsának, amely a közelmúltbeli 75. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás (OMÉK) idején alakult meg. A tanácsban zömmel civil szervezetek képviseltetik magukat. A testületben az ismertebb agrárágazati érdekképviseletek mellett olyanok is helyet kaptak, mint a Kispad Alapítvány, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje, a Magyar nóta és dal Alapítvány, a Sport Suli Egyesület, a Magyar Molinológiai Társaság, a Romanes Egyesület vagy a Nemzetközi Szimmetria Társaság. A legfeljebb kétszáz tagúra bővíthető grémium létszáma – közölte az agromonitor.hu-val Mezőszentgyörgyi Dávid, a vidékfejlesztési tárcához tartozó Vidékfejlesztési Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) főigazgatója és az MNVH főtitkára – a tanácsülések előtt növelhető. A következő ülés várhatóan a jövő év első negyedévében lesz. Az MNVH tanácsának jelenlegi tagnévsorát Fórum című rovatunkban közöljük.

A tanács tagjaira vonatkozó személyi javaslatok az MNVH elnökségének közreműködésével készültek el, az elképzeléseket pedig Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hagyta jóvá, illetve kérte fel a tagság elvállalására az érintetteket. A testületben zömmel civil szervezetek képviselői kaptak helyet, így például a tanács munkájában Glatz Ferenc is a Párbeszéd a Vidékért Egyesület elnökeként, Roszik Péter pedig a Biokultúra Egyesület alelnökeként vesz részt.
Az MNVH a Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt álló VKSZI-hez tartozik, és az intézet egyik igazgatóságaként – mint állandó titkárság – működik. A korábbi nyilatkozatok szerint az MNVH alapvetően a vidéki információhoz jutást és kapcsolatépítést segíti: elnöksége operatív feladatokat lát el, a tanács pedig javaslattevő-véleményező szervezetként tevékenykedik. A legfeljebb kétszáz tagúra bővíthető testület résztvevőit a vidékfejlesztésben érintett szakmai szervezetek, érdekképviseletek, LEADER helyi akciócsoportok, illetve vidékfejlesztési tudományos kutatók és szakértõk közül lehet felkérni. A vidékfejlesztési miniszter a tanács tagjait indokolás nélkül visszahívhatja.
A testület tagjai semmiféle juttatást vagy díjazást nem kapnak – közölte az agromonitor.hu-val Mezőszentgyörgyi Dávid. Hozzátette: a létszám növelésére a tanácsülések előtt nyílik lehetőség, és a legközelebbi ilyen várhatóan a jövő év első negyedévében lesz. A létszám a „hálózatosodási folyamat” ütemében nőhet – állapította meg.