A „makroregionális” szintű együttműködés erősítése a célja a Duna-stratégia megvalósításában résztvevő országok között annak a kétnapos, külügyminiszteri szintű találkozónak, amely hétfőn kezdődött Bukarestben. Az osztrák-román közös szervezésű tanácskozáson a Duna Régió Stratégiában résztvevő EU-tagállamok és harmadik országok miniszteri, illetve nagyköveti szinten képviseltetik magukat.

Az Európai Bizottságtól Kadri Uustal, a regionális politikai főigazgatóság vezetőjének tanácsadója érkezett a román fővárosba. A miniszteri szintű ülésszak első előadását Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára tartotta, mint a stratégia megvalósítását elindító Magyarország képviselője.
A konferencia célja, hogy megerősítse a makroregionális szintű együttműködést az érintett országok között a Duna-stratégia megvalósítása érdekében. A résztvevők áttekintik, hogy a stratégiához kapcsolódó egyes projektek milyen szakaszban tartanak, és megvitatják azok finanszírozásának lehetőségét. A tanácskozás célja az is, hogy felállítsanak egy olyan határokon átívelő kommunikációs hálózatot, amely még inkább láthatóvá teszi a stratégia céljait és a fiatalabb generációkat is a stratégiában való részvételre ösztönzi – közölte az MTI..
Az EU Duna Régió Stratégiája (DRS) a Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok makroregionális fejlesztési stratégiája és akcióterve. Egyszerre irányozza elő a dunai makrorégió fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak és kulturális értékeinek védelmét. Az Európai Tanács 2009. júniusi felkérése alapján az Európai Bizottság 2010 decemberében tett javaslatot a DRS-re, amelynek elfogadása a 2011. évi soros magyar elnökségre esett. Megalkotásában nyolc EU-tagállam és hat EU-n kívüli ország vett részt, nevezetesen Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna.
A bizottság 2010 decemberében terjesztette elő javaslatát, amely 11 cselekvési területet ölel fel a közlekedés és az energiahálózatok fenntartható fejlesztése, a környezet- és vízvédelem, a társadalmi és gazdaságfejlesztés, valamint az irányítási rendszer fejlesztése témájában. Ilyen értelemben ez a fajta együttműködés segítheti, hogy a résztvevő országok koordináltan adjanak választ olyan globális jellegű kihívásokra, amelyeket csak határon átívelő módon lehet megoldani. Hozzájárulhat a régió gazdaságának és versenyképességének növeléséhez, az energia- és közlekedési hálózatok hiányzó összeköttetéseinek kiépítéséhez, a régiót érintő közúti és vasúti közlekedési folyosók fejlesztéséhez és az energiaellátás biztonságának javításához. Különleges hangsúlyt kap a Duna hajózhatóságának biztosítása, vízminőségének védelme.