Egyre több megújuló energiát hasznosítanak Vas megyében - mondta el Bozzai Balázs, a Pannon Megújuló Energia Klaszter vezető szakértője. Az elmúlt két évben az uniós támogatásoknak köszönhetően az érdeklődés ugrásszerű emelkedett, és csaknem kétszer annyi ilyen fejlesztés valósulhatott meg, mint előtte tíz év alatt.

A Nyugat-dunántúli Operatív Program (NYDOP) támogatásából a régióban létrehozták "a legjobb gyakorlatok" adatbázisát, amelyben 33 példaértékű vagy tanulságos fejlesztés szerepel - fűzte hozzá az MTI-nek Bozzai Balázs. Szombathelyi központtal jött létre a Pannon Megújuló Energia Klaszter is, amelyet a megújuló energiákkal foglalkozó tervezők, szakértők és kivitelezők alkotnak. Az évek során a klasztertagok önmagában is jelentős fejlesztéseket tervezetek meg.
Vas megyében a szakemberek szerint ma már jól érződik Ausztria közelségének a hatása, ami a "megújulók" terén alkalmazható tudás átvételében, az osztrák példák pozitív hatásában mutatkozik meg. Bozzai Balázs szerint e téren beérett a korábbi Phare, Interreg és ma Európai Területi Együttműködés nevű határ menti programok gyümölcse.
A legjelentősebb megújuló energiaforrás Vasban is a fás szárú biomassza, az erdők tűzifa választéka, illetve a faapríték, egyre több az energiaültetvény. Vasban két jelentős méretű, a távhő ellátásba kapcsolt faapríték tüzelésű hőközpont található, az egyik Szombathelyen, a másik Körmenden. A megyeszékhelyen skandináv befektetők további, biomassza alapanyagú erőművet is terveznek, amelynek "hulladék" hőjét szintén a távhő szolgáltatásra hasznosíthatnák.
Pornóapátiban működik az ország első falufűtőműve, amely a teljes település számára nyújt lehetőséget a megújulókkal való kényelmes hőellátásra. Ennek kihasználási aránya ma 50-60 százalék körüli, mert az ingatlanok jelentős része rossz hőszigetelési tulajdonságai miatt csak sugárzó hőforrással - cserépkályha, fatüzelésű beltéri kályha - és az erdőben gyűjtött fával fűthető ki gazdaságosan. A gáz árának folyamatos emelkedése miatt a hagyományos fafűtésre is egyre többen térnek vissza, nő a kereslet a fatüzelésű, esetleg vegyes tüzelésű és az úgynevezett pellet kazánok iránt is.
Kisebb mértékben ugyan, de a biogáz hasznosítás is erősödik a megyében. Ez a megújuló energiahasznosítás olyan mértékben tud terjedni, amilyen támogatási források állnak a rendelkezésére, mert az így termelt metángázból nyert villamos- és hőenergia átvétele nem garantált a megtérülési idő egészére, így támogatás nélkül befektetőknek tisztán nem éri meg a kockázatot.
A projektek előkészítése nehézkes, bürokratikus és több éves folyamat. Mindezek ellenére ilyen fejlesztés volt például a VASIVÍZ Zrt. szennyvíziszap alapú biogáz termelő egysége, ahol a rothasztott szennyvíziszapból keletkező napi 4000 köbméter biogáz a telep működtetése fosszilis energiákból származó energiaigényét csökkenti .
A nem fás szárú biomassza - szalma, lágyszárú energianövények - kapcsán is történtek új fejlesztések. Vépen szalma pellet gyár létesült EU-s támogatással. Szintén Vépen terveztek egy szalma alapú biomassza erőművet is, amely azonban a szakemberek szerint túlméretezett volt, így szerencse, hogy nem valósult meg. Ennek alapanyag-igényét ugyanis szinte a teljes egészében vasi szántóterületről elégítették volna ki, ami jelentős ökológiai és közlekedési károkat okozott volna.
Vas megye másik jelentős erőforrása a geotermikus energia, amelyet azonban szerencsétlen módon éppen Szombathely alatt nem lehet kiaknázni, mivel az itteni kőzet nem engedi. A megye fürdői és azok elfolyó vizének hőtartalma viszont jelentős erőforrás lesz a jövőben. A kevés eddig megvalósult példa egyike a Régióhő Kft. által üzemeltetett vasvári termálkút, amely a városi távhő rendszert táplálja és amelynek továbbfejlesztése, jobb hasznosítása, a teljes városi hálózatra való rákötése tervben van.
A megye első szélerőműve, a vépi mellett a legjelentősebb az ikervári szélerőmű park. A megye adottságai éppen a vépi, ikervári szélcsatorna miatt jók, ezzel együtt a tervezett kapacitások többszörösét teszik ki a már megépültnek, e téren az elsődleges korlátot a MAVIR rendszerének befogadási korlátai miatt a Magyar Energia Hivatal által kiadott átvételi kvóták hiánya jelenti. Ha azonban a kvótákat emelik, újabb szélerőmű parkok valósulhatnak meg Vép mellett, Répcelak környékén és továbbiak Ikervár körül is.
A napenergia a lakosság és a cégek számára is legismertebb energiahasznosítási mód. A napkollektorok által előállított melegvíz az ellátásban - a Zöld Beruházási Rendszer és más támogatások miatt – széles körben terjed, de jól hasznosítható olyan intézményekben - bentlakásos szociális otthonokban, nyáron is kiadott kollégiumokban és sportlétesítményekben - is, ahol jelentős a melegvíz igény. Legutóbbi fejlesztésként például Bük városa létesített napkollektorokat a KEOP támogatásával a sportöltözőjén, a Büki Sportcsarnokban és a Csodaország Óvodában, közel 24 milliós összköltséggel, 20,3 millió forint támogatással.
A vízenergia felhasználása országosan kevéssé meghatározó, de Vasban erre is akadnak jó példák. A legjelentősebb a Rábán ikervárnál lévő nagyobb vízierőmű és a nicki gátnál lévő kisebb. Szép számmal találhatók még kis vízierőművek a Pinkán és a Gyöngyösön is.