Miután Lázár János, a bürokráciacsökkentésért is felelős, Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette: 72-73 állami intézmény, illetve költségvetési szerv szűnhet meg a közeljövőben jogutódlással, vagy anélkül, a vs.hu listát tett közzé az érintettekről. A mezőgazdaságban érdekeltek számára az lehetett a legmeglepőbb, hogy 2017. január 1-jei, jogutódlással történő megszűnéssel szerepelt a listán a magyar kifizető ügynökség, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Szakértők szerint azonban nem eszik olyan forrón a kását: az uniós támogatások kifizetéséhez egy új ügynökségnek ismét meg kellene szereznie az akkreditációt, ami akár két évet is igénybe vehetne.

Márpedig a Brüsszeltől érkező agrártámogatások leállását, de akár még csak a késését sem kockáztathatja a kormány – szól egybehangzóan az agromonitor.hu által megkérdezett szakértők véleménye. Még sokakban él az emlék, hogy az utóbbi évek legnagyobb gazdatüntetésének közvetlen kiváltó oka 2005-ben a támogatások kifizetésének csúszása volt, ami aztán az akkori miniszter, Németh Imre székébe is került. Nem véletlen, hogy azóta kínosan ügyel az agrárkormányzat arra, hogy időben megérkezzenek az esedékes támogatások, tavaly pedig – a rekordösszegű, 800 milliárd forintos kifizetés mellett – még azt a gesztust is megtette az agrárkormányzat, hogy megemelt összegű előleget fizetett ki, a korábbinál több jogcímre az MVH.

Ha Lázár János valóban ragaszkodna ahhoz a tervéhez, hogy az MVH-t feldarabolva a megyei kormányhivatalokhoz helyezné a feladatait, akkor az akkreditáció csak tovább bonyolódna, hiszen ebben az esetben minden egyes kormányhivatalt külön-külön kellene megfeleltetni az uniós követelményrendszernek – emlékeztetnek szakértők. Az pedig szerintük gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy ez a folyamat még az idén végbemenjen, és ha ez a csoda meg is történne, a mindennapi működés sokkal nagyobb zavarokkal járna, mint amit például az MVH számára az új támogatási rendszer bevezetése jelentett 2015-ben.

Az ezek fényében inkább csak ötletelésnek tűnő átszervezési tervek egy sor más agrárintézményt is érintenek.  A vs.hu által közölt lista szerint jogutód nélkül szűnne meg július 1-jétől – az 1994-ben Agrárszakoktatási Intézet néven alapított, a jelenlegi kormányzati ciklusban pedig  Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) néven futott – Herman Ottó Intézet. A lista szerint a Földművelésügyi Minisztérium lenne a jogutódja a szintén megszűnő Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (NÉBIH), az Agrárgazdasági Kutató Intézetnek, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központnak, a Haszonállat-Génmegőrzési Központnak, a Növényi Diverzitás Központnak, valamint a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek. Ebben a listában különösen a NÉBIH bedarálása a meglepő, hiszen kormányzati szinten is számtalanszor hivatkoztak a magyar élelmiszerbiztonsági rendszer európai szinten is kimagasló szervezettségére, és teljesítményére.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...