Sürgős ráfordítás szükséges a dél-balatoni borvidék szőlőültetvényeinek felújításához – állapította meg Dél-balatoni Borút Egyesület. Az egyesület szerint az jelentene gyógyírt a kisebb borászatok problémáira is, ha központi költségvetésből is jutna forrás pinceszövetkezetek létrehozására.

Önkritikus hangú jelentést készített a Somogy Megyei Közgyűlés számára a dél-balatoni szőlészetek és borászatok helyzetéről és fejlesztési teendőiről Gádor Dénes, a Dél-balatoni Borút Egyesület elnöke – írja a Magyar Idők. A jórészt komoly problémákat felvázoló beszámoló első megdöbbentő adata szerint a Balaton déli partja és az észak-somogyi dombság ölelésében elterülő borvidék ültetvényeinek 70 százaléka 15 évnél idősebb és foghíjas. A szőlőfelvásárlási árak alacsonyak, a termesztés nem hoz nyereséget, amiből a termelő megoldhatná ültetvényének felújítását. A szőlőfelvásárlási árak kialakításában a Törley nyomott árai az irányadók – olvasható a közgyűlési jelentésben.

A dél-balatoni szőlőtermelők azt szeretnék, hogy az ültetvények rekonstrukcióját szerződésben vállaló gazdálkodók állami támogatást kapjanak, a feldolgozás és értékesítés gondjaira pedig szerintük megoldást jelenthetne egy, a szőlőtermelők összefogásával és állami támogatással létrejövő pinceszövetkezet. A borvidék és a borút egyesület vezetői úgy látják, hogy miután a régió arculatát többé-kevésbé már sikerült létrehozni, a jövőben a fizetett hirdetésekre, online és print médiakampányokra kellene helyezni a hangsúlyt. Meghonosítanák a dél-balatoni borok „egyenmatricáját”, és a logó egyben a dél-balatoni bor védjegye lenne. A Parti pezsgés elnevezésű hagyományteremtő fesztivállal sikeresen debütált a borvidék, ám a jövőben a boglári borudvar és a lellei bornapok vonzerejét is erősítenék.

A 2016 és 2020 közötti időszakra szóló fejlesztésekre, illetve intézkedésekre egymilliárd forintos költségvetési tervezetet készített a dél-balatoni borászok egyesülete. Az ültetvényekhez vezető szilárd utak kialakítására száz, a minőségbiztosítás földrajzi árujelző védjegyére ötven, a Lengyeltótiban létrehozandó feldolgozóüzem kialakítására 450, a karádi borcsomagoló ház építésére pedig 250 millió forintot terveznek költeni.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...