Mennyiségben és minőségben is átlag feletti szőlőtermést takaríthatnak be az ültetvényekről a jó évjáratra számító hazai szőlő- és bortermelők – írja a Magyar Idők. Bár az importnyomás az elmúlt évek intézkedéseinek köszönhetően a töredékére csökkent, az idén várt spanyol túltermelés nehéz helyzetet teremthet az uniós, így a magyar borpiacon is. Az árakat egyelőre még nagyon sok minden befolyásolhatja, a szőlő mennyisége lefelé, míg a minősége felfelé hajthatja a szőlőért és a borért kérhető összegeket. A spanyol borászok jelentős túltermelésre számítanak, ami – ha a felesleg rászabadul az uniós piacra  –, Magyarországon is gondokat okozhat.

„Az egy hónap múlva kezdődő szüret kilátásai nagyon jók, a termés jelen állapota kifogástalan” – mondta a lapnak Kiss István, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke. A borászok is hasonlóan jó évjáratot és kiváló borokat várnak.

A pontos mennyiség és a minőség mellett az is kérdéses, hogy a világpiacon hogyan alakulnak a készletek, az import ugyanis nagyban befolyásolhatja a hazai értékesítési lehetőségeket. Az utóbbi évek intézkedéseinek köszönhetően sikerült a korábbi töredékére csökkenteni az elsősorban Olaszországból érkező borok mennyiségét. Néhány éve a hárommillió hektoliternyi éves magyar termelés mellett 600-800 ezer hektoliter olasz import érkezett az országba. Ma ez a szám alig éri el a százezer hektolitert. Ez a szint egészségesnek nevezhető, így az import mennyisége nem csökken tovább.

„A hazai termelési adottságaink és a fogyasztás nincs teljesen összhangban: míg az ország jó részén fehérborokat készítenek a borászatok, a keresletben a vörösborok is nagy mennyiséggel vannak jelen – mondta Kiss István. Így a vörösborok behozatala – nem túl nagy mennyiségben – indokolt.

Szerinte az import visszaszorulása mögött több tényező áll, a legfontosabb ugyanakkor az az intézkedéscsomag, amelynek egyik legfontosabb eleme a földrajzi árujelzés nélküli borokra bevezetett ellenőrzési díj volt. A várakozások szerint idén nagy mennyiségű spanyol bor kerülhet az uniós piacra, mivel az egyébként is nagy mennyiséget előállító országban ebben az évben jelentős túltermelés várható. Ha a spanyoloknál értékesítési kényszer lép fel, az az egész unió, így Magyarország borpiacára is rányomhatja a bélyegét. Éppen ezért a következő hónapokban fontos szerep jut az importkorlátozó intézkedéseknek.

„Ha ezek a szabályok a következő időszakban is érvényben maradnak, akkor a bor külkereskedelme továbbra is egyensúlyban lehet” – hívta fel a figyelmet Kiss István.

Megjegyezte, hogy a kisebb bortermelők életét megkönnyíti a jövedéki szabályozás módosítása, amely szerint évi 1000 hektoliter alatt a gazdálkodók 2017 januárjától egyszerűsített adóraktári engedély nélkül is végezhetnek borászati tevékenységet. Emellett a jövő év július 31-i készlet- és értékesítési jelentést a termelőknek már csak a hegybírónak kell benyújtaniuk, amivel megvalósul az egyablakos ügyintézés a borászatok számára.

Kiss István jelezte: az intézkedés a termelők 90-95 százalékát érinti, és bár a kötelezettségeik nem változnak, ahogy az ellenőrzés sem szűnik meg, az adminisztráció azonban egyszerűbb lesz. Szerinte ez egy kellően jó kompromisszum, a kisüzemek életében nagy előrelépést jelent. Reméli, hogy – az ígéretek szerint – a pincekönyv-rendelet is ehhez igazodik majd, így nemcsak a bevallás, hanem a mindennapi munkára vonatkozó szabályozás is egyszerűbb lesz – tette hozzá.

Magyarország az Európai Unió hagyományos bortermelő országai közé tartozik. Az éves bortermelés nagyságát tekintve a közösség 6-7. legnagyobb bortermelő országa vagyunk, ugyanakkor a teljes termelésnek csak nagyon kis szeletét adjuk. Bár az elmúlt hat évben a magyar bortermelés komoly ingadozásokat produkált, az éves mennyiség átlagosan 2,45 millió hektoliter volt. Az utóbbi két évben a termelés kiegyensúlyozottabbá vált, pár százalékkal ezt az átlagot haladja meg.