Hat erdőgazdaságnál vizsgálta a második Orbán-kormány alatti gazdálkodást a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), és – az Index birtokába jutott jelentés szerint – arra a következtetésre jutott, hogy súlyos milliárdokkal károsította meg a tulajdonos államot a magánérdekeket előtérbe helyező cégvezetés. Zsíros jutalmakról vállalkozóknak kifizetett plusz díjakról és az árbevételhez képest gyenge, a kapott támogatást alig meghaladó eredményről számolt be a Kehi. Mint emlékezetes, Lázár János egy parlamenti bizottságban kedden azzal érvelt a földprivatizáció mellett, hogy „a szocialista kormány alatt a szocialista menedzsment lopja szét, a fideszes kormány alatt fideszes menedzsment lopja szét. Ez a világ kinek kell?”

A Miniszterelnökséget vezető miniszter meglepő állítása alapján Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője szerdán már Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter lemondását követelte, azt kérdezve, hogy ha Lázárnak tudomása van akár az előző, akár a jelenlegi kormány által végrehajtott bűncselekményekről, akkor miért nem tett feljelentést.

Az ellenzéki közleményben megfogalmazott kérdés azonban tényleges tartalmat nyerhet, miután szerdán az Index birtokába került a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) friss feljegyzése, amely hat erdőgazdaság gazdálkodását vizsgálta.

A Kehi szerint az államnak az erdőterületekből több mint kétszázszor nagyobb bevétele származott volna, ha haszonbérbe adta volna, mint az elmúlt két évtizedben – tehát a Fidesz és az MSZP-kormányok alatt egyaránt – működtetett rendszerből.

A vizsgálat az összesen mintegy 1 millió hektáros állami tulajdonú területen gazdálkodó 22 erdészet közül 6 társaság, a Bakonyerdő Zrt., az Egererdő Zrt., a Verga Zrt., a Mecsekerdő Zrt., a Sefag Zrt. és a Zalaerdő Zrt. 2010 és 2013 közötti gazdálkodására terjedt ki.

Az összefoglaló szerint az ellenőrzött időszakban az erdészetek gazdálkodását a szabályozatlanság, a versenyeztetés mellőzése, a tulajdonosi érdekek háttérbe szorulása, az átláthatatlan gazdálkodás és a kontroll hiánya jellemezte – írja a hírportál. A 22 erdészet 94 milliárd forint nettó árbevétel mellett alig 2,8 milliárdos hasznot tudott kitermelni. A Kehi szerint az ellenőrzött erdészetek eredménye annak ellenére volt ilyen alacsony, hogy a tulajdonosnak, vagyis az államnak alig kellett díjat fizetniük, és közben összesen több mint 1,7 milliárd Ft agrártámogatásban részesültek.

Volt olyan cég, ahol a bevételek 48 százalékát elvitték a vállalatvezetési költségek. Az erdészeti vezérigazgatók részére átlagosan évente 8,4 millió forintos prémiumot fizettek, de volt olyan erdészet, ahol 2013-ban 11 millió volt az év végi pluszpénz.

A Zalaerdő Zrt. esetében az erdőgazdálkodási költségeket az is növelte, hogy 2012-ig egyes vállalkozóknak a fakitermelési díjon felül összesen mintegy nettó 406 millió Ft „díjprémiumot” is fizetett a munka megfelelő határidőben, minőségben és mennyiségben való elvégzéséért, ami azonban egyébként is a vállalkozó szerződéses kötelezettsége lett volna.

Az erdészetek rendszeresen vállalkozóknak adták bérbe az általuk beszerzett gépeket, sőt a Zalaerdő Zrt. már a beszerzést is a vállalkozók igényeihez igazította. Három év alatt összesen 510 millió forint értékben megvásárolt 9 új gépet, de azokat már a beszerzéskor bérbe adta. Máshol olyan drága javításokat is kifizettek a bérbeadott gépekre, amelyeket egyérelműen a vállalkozóknak kellett volna.

Az ésszerűtlen gazdálkodásra hozott példa szerint az Egererdő Zrt. az ellenőrzött időszakban a Szalajka-völgyben található szilvásváradi pisztráng tenyésztésére szolgáló tavakat a hozzá tartozó épületekkel és gépekkel évi nettó 800 000 forintos bérleti díj ellenében adta bérbe egy, a létesítményt már 1990 óta bérlő vállalkozásnak, amelynek éves nettó árbevétele mintegy 65 millió forint, eredménye pedig mintegy 8 millió volt ebben az időszakban.

A cégek a lakossági árnál 1300-2200 forinttal olcsóbban adták a fát az erőműveknek, jóllehet ott még a szállítási költséget sem számolták fel. A Sefag Zrt. és a Mecsekerdő Zrt. a tűzifa mellett aprítékot, ipari tüzelőanyagot is értékesített erőművek számára. Az apríték egy részét azonban úgy értékesítették, hogy az alapanyagot először egy vállalkozásnak eladták, majd a kész aprítékot visszavásárolták, és azt adták tovább az erőműnek. A Sefag Zrt. így mintegy 150 millió, a Mecsekerdő Zrt. pedig mintegy 15 millió bevételtől esett el.

Az ellenzéki pártok azt követelik Lázár Jánostól, hogy ha – mint az a mezőgazdasági bizottsági ülésen tett kijelentése alapján valószínűsíthető – tudott a visszaélésekről, tegyen feljelentést. Az LMP-s Sallai R. Benedek szerint Lázár  elismerte, hogy „a földprivatizációra azért van szükség, mert a szocialista és a fideszes kormányok felváltva szétlopták magukat az állami földeken”. Szerinte azonban a lopás ellen nem a privatizáció a megoldás.

 

 

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...