A hitel elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt földrészlet vételárának megfizetésére használható fel – szól a kormány határozata, amely a keddi Magyar Közlönyben jelent meg.

A földvásárlási hitelprogramról a kormány még október 16-án döntött. A mostani határozat annak két pontját módosítja. Az első pont eredetileg úgy szólt, hogy a 150 milliárd forintos hitelkeretből származó hitel a nyertes árverező által árverésen megvásárolt földrészlet vételárának megfizetésére használható fel. A változtatás szerint a hitel az árverés útján vagy az árveréssel érintett földrészletre vonatkozóan, a fennálló elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt földrészlet vételárának megfizetésére használható fel.

Változatlan maradt az a szabály, amely szerint maximum 20 éves lejárattal, a futamidő első 10 évében a Magyar Nemzeti Bank által elindított növekedési hitelprogram harmadik szakaszában igénybe vehető forrás felhasználásával fix, évi 1,95 százalék kamatozással, a futamidő második 10 évében pedig az elérhető legmagasabb kamattámogatás mellett jár a hitel. A felvett hitel összege 3 milliótól 300 millió forintig terjedhet. A biztosíték pedig az állam visszavásárlási joga és jelzálogjog, valamint az ezekhez kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom.

Az eredeti szabályok az önerőt 10 százalékban határozták meg akkor, ha a hitelfelvevő a  megvásárolni kívánt földrészlet haszonbérlője, vagy a földrészletre vonatkozó megkötött jövőbeni haszonbérleti szerződéssel, illetve az NFA-val a hasznosításra kötött megbízási szerződéssel rendelkezik. Minden más esetben az önerő a vételár 20 százaléka. A 10 százalékos önerő feltétele a módosításban kiegészül azzal, hogy ha a hitel igénylője az NFA-val a föld hasznosítására kötött megbízási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági termelőszervezetben vagy gazdálkodó szervezetben legalább 25 százalékos tulajdonosi részesedéssel rendelkezik, akkor is a kisebb önrésszel kaphatja meg a hitelt – írja az MTI.

Tizenhárom év után exportálhat sertést Románia

Októbertől megszűnik az embargó, tizenhárom év után ismét exportálhat élő sertést, feldolgozott húsárut Románia az Európai Unióba – jelentette be Achim Irimescu román mezőgazdasági miniszter. Romániát 2003-ban helyezték tiltólistára, mivel oltásokat alkalmazott a fel-felbukkanó sertéspestis megelőzésére, az oltóanyag pedig élő vírust tartalmaz, így önmagában is kockázati tényezőt jelent.

Bővebben...

Hat-hét tonna alatt veszteséget hoz a kukorica

A termőterület közel felén elvégzett aratás után Tolna megyében több mint kilenctonnás a kukorica termésátlaga, eddig a szokásosnál magasabb víztartalommal takarítják be a takarmánynövényt. A gyenge árak mellett a Duna alacsony vízállása is hátráltatja az exportot.

Bővebben...

A madárinfluenza és a korlátozások is terjednek

A madárinfluenza megbetegedések miatt tizenöt ország vezetett be a kereskedelmet korlátozó intézkedést a magyar élőbaromfi, baromfihús, és -készítményekkel szemben – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.  Az Európai Unión belüli helyre valamennyi korlátozás alá nem vont területről lehet baromfit és -termékeket is kiszállítani.

Bővebben...

Növényvédelmi zárlat alatt a teljes Badacsony-hegy 

A szőlő aranyszínű sárgaság (Flavescence dorée, FD) betegség újabb fertőzési gócait azonosította a NÉBIH laboratóriuma a Badacsony-hegyen. Mivel a korábbi években is volt már itt helyi jellegű fertőzés, az idei minták alapján indokolttá vált a fertőzött terület kiterjesztése a teljes szőlőhegyre, ahol ezáltal egységesen kell alkalmazni a jogszabályban előírt védelmi intézkedéseket – közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).

Bővebben...